Anatolij Antonov, Oroszország volt amerikai nagykövete a Kommerszantban közzétett elemzésében a világpolitika szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte Vlagyimir Putyin szeptember 22-i kezdeményezését, amely a Stratégiai Támadófegyverek Csökkentéséről szóló szerződés (DSZNV, angolul New START) jövőjére vonatkozik.
Átmeneti időszak a DSZNV után
A szerződés hatálya 2026. február 5-én lejár. Putyin azonban bejelentette: Oroszország kész egy évig önkéntesen betartani a szerződés fő korlátozásait, amennyiben az Egyesült Államok is hasonlóan jár el, és nem tesz olyan lépéseket, amelyek felborítanák a nukleáris elrettentés egyensúlyát.
Antonov szerint ez a gesztus „fontos és időszerű világpolitikai esemény”, amely esélyt adhat a stratégiai stabilitás megőrzésére, és lehetőséget adhat az orosz–amerikai párbeszédre.
A bizalomhiány és a Nyugat felelőssége
Antonov hangsúlyozta: az utóbbi években a DSZNV ugyan formálisan érvényben maradt, de a gyakorlatban alig működött. A két fél tartotta magát a „plafonokhoz”, ám az ellenőrzési mechanizmusok leálltak, a kölcsönös bizalom pedig gyakorlatilag megszűnt.
Putyin szavait idézve Antonov kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetet a Nyugat „destruktív doktrínái és katonai-technikai programjai” idézték elő, amelyek célja a globális paritás megbontása és az abszolút fölény megszerzése.
A DSZNV megszűnésének veszélyei
Antonov felsorolta a szerződés összeomlásának várható következményeit:
- Növekvő bizonytalanság és hibás kalkulációk kockázata: a bizalom hiánya miatt válsághelyzetekben megnőhet az eszkaláció veszélye.
- Új fegyverkezési verseny: a korlátozások hiánya az atomfegyverek és hordozóeszközök szabad bővítéséhez vezethet. Az USA egyre gyakrabban emlegeti, hogy nemcsak Oroszországot, hanem Kínát is elrettentő potenciált akar.
- Új fegyverrendszerek ellenőrizetlen elterjedése: hiperszonikus rakéták és nukleáris robotrepülők fejlesztése zajlik, amelyekre a DSZNV nem vonatkozott.
- A nukleáris non-proliferáció gyengülése: a nagyhatalmak szerződésbontása alááshatja a Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) tekintélyét, és egyes országokban megerősítheti a nukleáris fegyverkezés gondolatát.
A DSZNV pozitív öröksége
Antonov emlékeztetett: a szerződés 2011-ben lépett életbe, és 2021-ben egyszer már meghosszabbították. Ez idő alatt bizonyította hatékonyságát: áttörést jelentett a kölcsönös átláthatóságban, elősegítette a kiszámíthatóságot, és mindkét fél biztonsági érdekeit szolgálta.
Az orosz diplomata szerint a szerződés tapasztalatai azt mutatták, hogy Moszkva és Washington képes kompromisszumokra jutni a globális biztonság érdekében – ez a párbeszéd azonban az elmúlt években megszűnt.
Erő és kompromisszumkészség
Antonov hangsúlyozta: Oroszország kezdeményezése nem gyengeség jele. Putyin egyértelművé tette, hogy Moszkva képes bármilyen fenyegetésre katonai-technikai eszközökkel válaszolni. A mostani felajánlás inkább „meghívás közös munkára” az Egyesült Államok felé a biztonság megerősítése érdekében.
Érdekes fejlemény, hogy az első nyugati reakciók mérsékelten pozitívak. Antonov példaként idézte Daryl Kimballt, az amerikai Fegyverzetellenőrzési Szövetség vezetőjét, aki úgy nyilatkozott: „Több nukleáris fegyver nem teszi biztonságosabbá sem az Egyesült Államokat, sem Oroszországot, sem a világot.” Kimball a javaslatot „pozitív és régóta várt lépésnek” nevezte.
Multilaterális dimenzió és a jövő
Antonov szerint elérkezett az idő, hogy más nukleáris hatalmak – különösen az NPT által elismert államok – is bekapcsolódjanak a stratégiai párbeszédbe. Ez különösen fontos a 2026-os NPT felülvizsgálati konferencia előtt.
Az orosz diplomata úgy látja: Putyin kezdeményezése esélyt teremt a „megtört” stratégiai stabilitási architektúra megmentésére, és egy év haladékot adhat Moszkvának és Washingtonnak új megállapodások kidolgozására, akár kétoldalú, akár többoldalú formátumban.
