Kína, Oroszország, Pakisztán és Irán külügyminiszterei közös nyilatkozatban utasították el az Egyesült Államok afganisztáni katonai visszatérésének lehetőségét, miután Donald Trump amerikai elnök kilátásba helyezte a Bagrám légibázis „visszafoglalását”.
Trump fenyegetése és a Bagrám-bázis
A hongkongi South China Morning Post értékelése szerint a közös állásfoglalás egyértelműen válasz az amerikai elnök kijelentésére. Trump a napokban azt mondta, hogy Washington vizsgálja a 2021-ben elhagyott Bagrám légibázis ismételt birtokbavételét, sőt indokként felhozta azt is, hogy a létesítmény közel van Kína nukleáris objektumaihoz.
Bagrám az Egyesült Államok és a NATO húszéves afganisztáni háborújának központi támaszpontja volt, Kabulhoz mintegy 50 kilométerre. A tálib hatalomátvétel után az afgán védelmi minisztérium ellenőrzése alá került.
Trump nyilatkozatát az afgán vezetés már korábban visszautasította: Kari Fásziheddin vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy „akár egyetlen centiméter” afganisztáni terület átengedése is elképzelhetetlen. A tálib kormány szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid pedig „realista és ésszerű politikát” sürgetett Washington részéről.
A közös nyilatkozat fő üzenetei
A szeptember 25-én, az ENSZ 80. közgyűlésének margóján tartott külügyminiszteri találkozón kiadott dokumentum több pontban rögzítette a felek álláspontját:
- Szuverenitás és területi integritás: a négy állam megerősítette, hogy tiszteletben tartják Afganisztán függetlenségét, és elutasítják külföldi katonai bázisok újbóli létrehozását.
- Gazdasági integráció: támogatják az afgán gazdaság élénkítését célzó regionális kezdeményezéseket, a kereskedelem bővítését és az infrastrukturális összekapcsolódást.
- Szankciók és vagyonbefagyasztás: felszólítottak az afganisztáni szankciók feloldására és a külföldön befagyasztott afgán pénzeszközök visszaadására.
- Terrorizmus elleni fellépés: kiemelték az Afganisztánban jelen lévő szervezetek – köztük az Iszlám Állam–Hórászán, az al-Kaida és a Pakisztáni Tálibán – veszélyét. Felszólították a tálib kormányt, hogy oszlassa fel a kiképzőtáborokat, akadályozza meg a toborzást és a finanszírozást.
- Kábítószer-ellenes intézkedések: méltatták a tálibok ópiumültetvények felszámolására tett lépéseit, de sürgették a szintetikus drogok előállításának visszaszorítását és a nemzetközi együttműködést.
- Menekültügy: arra kérték Kabult, hogy biztosítson feltételeket a menekültek hazatéréséhez, miközben méltatták Iránt és Pakisztánt, amiért milliókat fogadtak be. A nemzetközi közösségtől pénzügyi hozzájárulást kértek e terhek viseléséhez.
- Társadalmi inkluzivitás és jogok: hangsúlyozták, hogy Afganisztánnak széles körű, inkluzív kormányzást kell kialakítania, amelyben a nők, lányok és kisebbségek is részesülnek oktatási, gazdasági és közéleti lehetőségekben.
Hivatalos és szakértői reakciók
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Guo Jiakun kijelentette: a nyilatkozat „teljes mértékben kifejezi a szomszédos országok tiszteletét Afganisztán szuverenitása és méltósága iránt”, és mutatja a nemzetközi közösség szándékát az ország stabilizálására. Peking kész további segítséget nyújtani a béke és újjáépítés érdekében.
Szakértők szerint a négyhatalmi nyilatkozat egyszerre szól Washingtonnak – jelezve, hogy a térség nagyhatalmai közösen ellenzik az amerikai katonai visszatérést –, és Kabulnak, amelytől a terrorizmus elleni konkrét fellépést és inkluzív kormányzást várnak. A dokumentum emellett üzenet a szélesebb nemzetközi közösség felé is, hogy a régió országai késznek mutatkoznak közös platformon fellépni Afganisztán ügyében.
