A multipoláris világ új kerete
Dr. Divya Malhotra indiai geopolitikai szakértő a New Eastern Europe oldalán megjelent friss elemzésében azt vizsgálja, hogyan alakulhat ki egy Oroszország–India–Szaúd-Arábia háromszög, amely nem egy nyíltan nyugatellenes blokk, hanem a 21. század multipoláris realitásaihoz illeszkedő pragmatikus együttműködés lenne. A háttérben az orosz–ukrán háború okozta geopolitikai átrendeződés, a Nyugat értékalapú diplomáciájának korlátai és a globális Dél fokozódó önállósági törekvései állnak.
Erősödő kapcsolatok
A háromoldalú együttműködés lehetőségét az utóbbi években kiépült kétoldalú kapcsolatok alapozzák meg. India és Szaúd-Arábia kereskedelme 33 milliárd dollárra emelkedett, Rijád pedig India olajimportjának közel ötödét biztosítja, miközben a partnerség már a vegyiparra és a megújuló energiára is kiterjed.
India és Oroszország kereskedelme a 2024–25-ös időszakban meghaladta a 68 milliárd dollárt, elsősorban az olaj és a műtrágya révén, és továbbra is a felek közti védelmi együttműködés (SZ–400, BrahMos). Oroszország és Szaúd-Arábia pedig 2016 óta az OPEC+ keretében működik együtt, ahol az olajpiac stabilizálására törekszenek.
Energia és infrastruktúra
A három ország együttműködését komplementer adottságok tehetik sikeressé: Szaúd-Arábia tőkével, Oroszország technológiával és logisztikai tapasztalattal, India pedig piacával és finomítókapacitásával járulhat hozzá egy közös energiakoncepcióhoz.
Ez az együttműködés azonban erősen kitett az amerikai szankcióknak és büntetővámoknak, amelyek már most is korlátozzák India mozgásterét. Emiatt vonzóbbnak tűnhetnek a közös infrastrukturális és logisztikai projektek, például az Észak–Déli Nemzetközi Szállítási Folyosó vagy a Csennai–Vlagyivosztok tengeri útvonal, amelyekhez Rijád befektetései új lendületet adhatnak.
Közös álláspont a világrendben
Oroszország, India és Szaúd-Arábia egyaránt szkeptikus a Nyugat által hirdetett értékalapú politikával szemben. Moszkva a BRICS keretében hangsúlyozza a multipolaritást, India a szabályokon alapuló, de inkluzív rend mellett érvel, míg Szaúd-Arábia a dollármentes olajkereskedelem felé tett óvatos lépésekkel próbál mozgásteret nyerni.
Az együttműködés nemcsak gazdasági, hanem kulturális dimenzióval is bővülhetne: közös oktatási és kutatási programok, kulturális fesztiválok és technológiai inkubátorok emberközelibbé tehetnék a partnerséget, elkerülve, hogy pusztán tranzakciós szövetségként értelmezzék.
Az amerikai tényező
Az Egyesült Államok továbbra is nélkülözhetetlen partner India és Szaúd-Arábia számára, ám az ukrajnai háború kiélezte a feszültségeket. Washington folyamatos nyomást gyakorol Moszkva partnereire, ami korlátozza a háromszög lehetőségeit. Ugyanakkor éppen a háború az, ami rávilágított az alternatív együttműködési formák szükségességére.
Az Oroszország, India és Szaúd-Arábia közötti tengely nem egy ideológiai világképet képviselne, hanem stratégiai rugalmasságot és gazdasági ellenállóképességet adna a feleknek. India számára ez elsősorban biztosítási politika, amely lehetővé teszi, hogy ne egyetlen blokkhoz kösse magát, hanem több pólus között manőverezzen. Az ukrajnai háború sok lehetőséget lezárt, de egyúttal új ajtókat is kinyitott egy olyan nem-nyugati együttműködés előtt, amely jobban tükrözi a realitásokat.
