A 21. század harmadik évtizedében a világ egyre gyorsabban lép be a mesterséges intelligencia, a big data és az automatizáció korszakába – írja Wang Wen professzor a Valdai Discussion Club oldalán. Kína felemelkedése megtörte az Egyesült Államok dominanciáját, és önálló fejlődési pályát nyitott a nem-nyugati államok előtt. Oroszország számára mindez nem versenyt, hanem példátlan lehetőségeket jelent.
A kínai beruházások súlya
Az elmúlt tíz évben a világ MI-befektetései 8 milliárd dollárról 110 milliárd dollárra emelkedtek. Kína 2023-ban 15,3 milliárd dollárral a világ első számú közfinanszírozója volt a kvantumtechnológiában, és 2024-ben öt kínai vállalat került a világ 50 legnagyobb K+F beruházója közé. A BRICS-országok tudományos együttműködése évente több mint 15 ezer közös publikációt eredményez.
Független innováció
A Made in China 2025 program jelentősen csökkentette az importfüggőséget, és megalapozta a technológiai multipolaritást. Az ország vezető szerepet tölt be a kvantumszámítógéptől a mélytengeri platformokig, a 20 milliós mérnökgárda és a több mint 4 millió érvényes szabadalom révén. Az olyan cégek, mint a Huawei és a DJI, a szankciók ellenére is globális standardokat alakítottak ki.
Oroszország szükségszerű fordulata
A 2022–2024 közötti szankcióhullám Oroszországot importhelyettesítésre és digitális szuverenitásra kényszerítette. Új ipari központok és szoftverfejlesztő bázisok jöttek létre, amelyek Kína tapasztalataira építve illeszkedhetnek a közös fejlesztésekbe. A két ország komplementer adottságokkal rendelkezik: Kína erős ipari lánccal és hatalmas piacokkal, Oroszország pedig nyersanyaggal és alapkutatási tapasztalattal.
Javasolt együttműködési irányok
Vang Ven négy fő területet emel ki:
- Fejlődő országok tudományos-ipari szövetsége: közös kutatás AI-chipekben, drónokban, új energiában.
- Deamerikanizált technológiai standardok: közös szabályrendszer az AI-etikában és az intelligens gyártásban.
- Közös gondolkodási platform: kutatóintézmények, laborok és egyetemek közötti hálózat kiépítése.
- Tehetségképzés: közös ösztöndíj- és csereprogram fiatal mérnökök, kutatók számára.
Közös jövőkép
A szerző szerint Kína és Oroszország együtt képes lehet a teljes innovációs lánc lefedésére, az alapkutatástól a piaci alkalmazásig. Ez a modell nem új hegemóniát, hanem inkluzív felemelkedést hozna, amely multipoláris, nyitott és méltányos globális technológiai rendet alapoz meg.
