Donald Trump amerikai elnök október 3-án „utolsó esélyt” adott a palesztin ellenállásnak: ha október 5-én este (washingtoni idő szerint 18 óráig) a Hamász nem fogadja el az általa kidolgozott béketervet, „soha nem látott pokoli csapást” mérnek rá. A Fehér Ház által ismertetett, 20 pontból álló béketerv teljes demilitarizációt, nemzetközi felügyeletet és átfogó újjáépítést ígér.
A terv szerint Gáza fegyvermentes zóna lenne, az izraeli hadsereg fokozatosan kivonulna, és helyét egy nemzetközi stabilizációs erő venné át, amelyben amerikai és arab (például egyiptomi, jordániai) kontingensek is szerepet kapnának. A terv egy új nemzetközi „Békatanács” felállítását is tartalmazza Trump vezetésével, Tony Blair volt brit kormányfő részvételével.
Trump hangsúlyozta: „ez az utolsó lehetőség”, ha nincs megállapodás, Izrael „teljes szabad kezet kap” a Hamász felszámolására.
A Hamász reakciója
A Hamász eddig a kivárásra játszott: közölték, hogy tanulmányozzák a javaslatot és időt kérnek. A szervezet ugyanakkor jelezte, hogy több pont – például a fegyverek átadása, a külső felügyelet és a Békatanács – súlyosan sérti a palesztin önrendelkezést.
A Palesztin Iszlám Dzsihád vezetője, Ziád an-Nahhala egyenesen úgy fogalmazott: a Trump és Netanjahu által közösen ismertetett terv „valójában izraeli diktátum”, amelyet Washington teljes mellszélességgel képvisel. A palesztin frakciók között ugyan vannak taktikai különbségek, de a fő vonal változatlan: a feltétel nélküli lefegyverzés és a külső kormányzás elfogadhatatlan.
Az ENSZ szakértőinek kritikája
Érdemes megemlíteni, hogy az ENSZ-szakértői is vitatják Trump tervének megalapozottságát, és részletes nyilatkozatot adtak ki.
- A palesztin önrendelkezési jog a tervben nem garantált, hanem külső feltételekhez kötött, ami ellentétes a 2024-es Hágai Nemzetközi Bíróság állásfoglalásával.
- A javasolt ideiglenes kormány nem a palesztin népet képviselné, a felügyeletet pedig egy amerikai vezetésű testület gyakorolná – ez „kolonialista gyakorlatot idéz”.
- A nemzetközi stabilizációs erő lényegében az izraeli megszállás meghosszabbítása lenne, más zászló alatt.
- A terv csak Gázát érinti, figyelmen kívül hagyja Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem kérdését, valamint az izraeli telepek felszámolását.
A szakértők arra figyelmeztettek: „a béke nem lehet egyoldalú diktátum. A jog, az igazság és a számonkérés elengedhetetlen feltétele a tartós rendezésnek.”
Izrael és az USA álláspontja
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök teljes mértékben támogatja a tervet, és úgy fogalmazott: „ez az izraeli célokat szolgálja”. Trump szavai szerint, ha a Hamász nem fogadja el a javaslatot, Izrael teljes katonai felhatalmazást kap a szervezet felszámolására.
Trump egyidejűleg a civil lakosságnak is üzent, arra kérve a palesztinokat, hogy hagyják el a veszélyeztetett övezeteket, ami sokak szerint újabb kényszerű lakosságáthelyezést vetít előre.
Kilátások és dilemmák
A jelenlegi helyzetben három forgatókönyv körvonalazódik. Ha a Hamász elutasítja a tervet, újabb izraeli hadműveletek várhatók, amerikai diplomáciai és katonai támogatással. Ha elfogadja, az önrendelkezés súlyos korlátozása mellett indulna meg az újjáépítés – de kérdéses, ki legitimálja majd az új struktúrákat.
A harmadik lehetőség, hogy a tárgyalások elhúzódnak, és köztes megoldás születik, például részleges tűzszünet vagy humanitárius átmenet. Ebben az esetben a konfliktus nem oldódik meg, csak „befagy”.
A kulcskérdés, hogy a nemzetközi közösség – különösen az ENSZ és az arab államok – hajlandó lesz-e ellenpontot képezni az amerikai–izraeli nyomással szemben.
