Madagaszkáron október közepére súlyos belpolitikai válság alakult ki, amely egy katonai hatalomátvételbe torkollott. A szigetország hadserege bejelentette, hogy átvette az államhatalmat, miután Andry Rajoelina elnök elhagyta az országot. A háttérben hónapok óta húzódó tüntetések, közszolgáltatási válság és politikai megosztottság áll.
Tüntetések, összeomlás, puccs
A lakossági elégedetlenség szeptember végén kapott lángra, amikor az országban súlyos víz- és áramszolgáltatási zavarok alakultak ki. A tüntetések gyorsan politikai töltetet kaptak, különösen a fiatalabb nemzedék (az ún. Gen Z) körében. A demonstrációkhoz hamarosan katonák is csatlakoztak, akik nyíltan megtagadták a parancsot, hogy fellépjenek a tiltakozók ellen.
Rajoelina előbb az energetikai minisztert, majd az egész kormányt menesztette, de ez sem csillapította a kedélyeket. Végül október 14-én a parlament alsóháza megszavazta az elnök leváltását – a saját pártja támogatásával. Néhány perccel később a hadsereg bejelentette, hogy átvette az ország irányítását.
Francia segítséggel menekült
Az ország élére Michael Randrianirina ezredes, a CAPSAT nevű elit katonai egység parancsnoka állt, aki 2009-ben Rajoelina hatalomra juttatásában is szerepet játszott.
Az elnök közösségi oldalán tiltakozott a puccs ellen, és kijelentette, hogy a parlamentet már korábban feloszlatta, így a szavazás „alkotmányellenes és érvénytelen”. Mindez azonban már csak utólagos védekezés volt: Rajoelina október 12-én egy francia katonai repülőgépen elhagyta Madagaszkárt. A BBC szerint célállomása valószínűleg Dubaj volt, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.
A válság diplomáciai vonatkozását súlyosbítja, hogy Rajoelina nemcsak madagaszkári, hanem francia állampolgársággal is rendelkezik, ami korábban is vitákat kavart, és most különösen érzékeny kérdés a katonai hatalomátvétel fényében.
Átmeneti katonai tanács
Randrianirina bejelentette, hogy a hadsereg, a rendőrség és a csendőrség tisztjeiből átmeneti tanács alakul, amely a közeljövőben civil tagokkal is kiegészülhet. Ez a testület gyakorolja majd az elnöki hatásköröket, és az ezredes ígérete szerint a következő napokban új civil kormányt neveznek ki.
A parlament alsóházát – amely leváltotta Rajoelinát – a katonai vezetés meghagyta, minden más állami intézményt feloszlattak. Az új rendszer legitimációja jelenleg nem világos, és a nemzetközi közösség egyelőre kivár. Franciaország „aggodalomra okot adó fejleménynek” nevezte az eseményeket, de nem kommentálta hivatalosan az elnök evakuálását.
Madagaszkár geopolitikai jelentősége
Madagaszkár nem csupán egy szegény, instabil afrikai állam. A sziget kulcsfontosságú geopolitikai küzdőtér a kikötői, valamint a világ egyik legértékesebb nyersanyagcsoportja, a ritkaföldfémek miatt.
A kínai cégek aktívan részt vesznek a madagaszkári bányászatban, főként grafit, nikkel és más ipari nyersanyagok terén. Más területeken csak korlátozott mértékben fektettek be eddig a szigeten (a teljes külföldi adósság csupán 3,7%-a kínai eredetű), de a ritka nyersanyagok miatt stratégiai érdeke fűződik a hosszú távú jelenléthez.
Ugyanakkor Madagaszkár 2021-es importjának 28%-át Kína adta, így Peking gazdasági befolyása jelentős, még ha a beruházások és az infrastrukturális projektek száma korlátozott is. A sziget 2017-ben csatlakozott az Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezéshez is.
A nyugati országok, köztük Franciaország és az EU, szintén figyelmet szentelnek Madagaszkárnak.
A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek Madagaszkár jövője szempontjából, de a politikai stabilitáson túl a világ figyelme azért is összpontosul Antananarivóra, mert a nyersanyagpiac és a geopolitikai befolyási övezetek újrarajzolása közepén történt mindez.
