Trump Közép-Ázsiába viszi a nagyhatalmi versenyt
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadja Közép-Ázsia öt országának – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – vezetőit. A találkozó célja, hogy Washington befolyását szerezzen egy olyan térségben, amelyet évtizedeken át Oroszország uralt, és amellyel az utóbbi években Kína is egyre szorosabb kapcsolatot ápol.
A Reuters szerint az Egyesült Államok kritikus ásványkincsekhez és energiahordozókhoz szeretne hozzáférést szerezni, miközben új kereskedelmi útvonalakat keres, amelyek megkerülik Moszkvát és Pekinget. A Trump-adminisztráció ezzel nemcsak gazdasági, hanem stratégiai ellenlépést is tesz a keleti hatalmakkal szemben.
A világ uránkincseinek fele a térségben található
Közép-Ázsia a globális energiabiztonság szempontjából kulcsfontosságú. Kazahsztán a világ urántermelésének közel 40 százalékát adja, míg Üzbegisztán az öt legnagyobb termelő közé tartozik. Együttesen a két ország adja a világ uránkészletének több mint felét.
Az urán elengedhetetlen az atomenergia-termeléshez, és az Egyesült Államok a villamosenergia-igényének jelentős részét nukleáris forrásból fedezi. Mivel Oroszország még mindig Amerika uránimportjának 20 százalékát biztosítja, Washington számára a diverzifikáció sürgető feladat. Ráadásul a Trump-adminisztráció a nukleáris piacon is az élre kíván törni.
A térségben emellett hatalmas réz-, arany- és ritkaföldfém-lelőhelyek találhatók – ezek a modern technológiai ipar, különösen a zöldenergia és az elektromos járműgyártás szempontjából kulcsfontosságúak.
Orosz–kínai befolyás ellen amerikai stratégiával
Gracelin Baskaran, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) igazgatója szerint Washington nemcsak diplomáciai, hanem üzleti szinten is igyekszik megvetni a lábát:
„Amíg Kína és Oroszország beágyazódik a térség bányászati, feldolgozó és infrastrukturális rendszereibe, Washington célja, hogy célzott projektek révén maga is kézzelfogható pozíciót szerezzen.”
Kína az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés révén évek óta építi befolyását vasutakkal, autópályákkal és energetikai infrastruktúrával. Oroszország a katonai és biztonsági együttműködés révén őrizte meg pozícióit, különösen Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban.
Washington és a C5+1 formátum
A Trump-adminisztráció a 2015-ben hozta létre a C5+1 formátumot , és most is ezt használja fel arra, hogy újraindítsa a párbeszédet és kereskedelmi megállapodásokat kössön a térség országaival. Az amerikai cél: „kézzelfogható jelenlét” az energia- és nyersanyagszektorban, valamint olyan közlekedési folyosók kiépítése, amelyek csökkentik a régió függését Moszkvától és Pekingtől.
Közép-Ázsia ezzel az USA, Oroszország és Kína új geopolitikai ütközőzónájává válik. Washington most egy harmadik pólust akar építeni a térségben. A nagy kérdés most az: hogyan reagálnak erre az „isztánok”, és mit lép Kína, valamint Oroszország, ha az eddigi partnerei oldalt akarnának váltani?
