Líbia, pontosabban a Halífa Haftár tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (Libyan National Army – LNA) 4 milliárd dollár értékben vásárol fegyvereket Pakisztántól.
A beszerzésről szóló egyezmény aláírását Aszim Munír marsall, a pakisztáni hadsereg vezérkari főnöke, illetve a Haftár-család által irányított Líbiai Nemzeti Hadsereg képviselői közösen jelentették be. A fegyverek vásárlásáról szóló szerződés érdekessége az, hogy jelenleg ENSZ-fegyverembargó van érvényben Líbia ellen, amely elvben tiltja az ilyen ügyleteket.
Két kormány, két hadsereg egy országban
A 2011-ben, a NATO támogatásával kirobbantott líbiai forradalom, valamint Moammer Kadhafi megbuktatása után az ország gyakorlatilag két részre szakadt. Az egyik oldalon az ENSZ által is elismert, Tripoliban működő központi kormány áll, a másikon pedig Halífa Haftár tábornok és a Líbiai Nemzeti Hadsereg ellenőrzése alatt álló területek.
Az ENSZ a Líbiai Nemzeti Hadsereget nem ismeri el Líbia hivatalos hadseregeként, és csak „Haftar Armed Forces” (HAF) néven hivatkozik rá.
Líbia jelentős része ugyanakkor a Haftár tábornok ellenőrzése alatt álló, Tobrukban működő kormányhoz tartozik. A nemzetközi közösség több, komoly súllyal bíró tagja ezzel a keleti kormánnyal tart fenn érdemi kapcsolatot: ilyen például Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek. De a nyugati világ néhány meghatározó országa, mint például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is Haftár tábornok de facto szövetségesének tekinthető, elsősorban a terrorizmus elleni fellépés és az olajexport biztonsága miatt.
Haftár tábornok megerősíti seregeit
A 4 milliárd (más források szerint 4,6 milliárd) dolláros szerződés Líbia legjelentősebb fegyvervásárlása a 2011-es rendszerváltás óta. Nemcsak líbiai, hanem pakisztáni oldalról is rekordközeli üzletről van szó: a megállapodás a pakisztáni hadiipar egyik legnagyobb exportcsomagjának számít.Reuters+1
A hivatalos nyilatkozat szerint a beszerzés légi, szárazföldi és tengeri eszközökre vonatkozik. A dokumentumban szereplő eszközök közül eddig csupán a JF–17 (Joint Fighter) típusú vadászgépekről tesznek említést, melyből a Líbiai Nemzeti Hadsereg eddig ismeretlen darabszámot vásárol Pakisztántól.
A JF–17 típusú vadászgépet Kína és Pakisztán közösen fejlesztette ki, 2007 óta gyártják a két országban. Eddig már több ország is vásárolt belőle: Pakisztánon kívül Mianmar, Nigéria és Azerbajdzsán légiereje is hadrendbe állította ezt a típust.
A Líbia és Pakisztán között megkötött szerződés értelmében Pakisztán fegyvereket és különböző eszközöket is biztosít a vadászgépekhez, valamint hozzájárul a pilóták kiképzéséhez is. Nemzetközi sajtóértesülések szerint a csomag része lehet 16 JF–17 vadászgép és 12 Super Mushak kiképző repülőgép, a szállítások pedig nagyjából két és fél év alatt valósulnak meg.
A hadsereg fejlesztésével Líbia katonailag is felzárkózhat az észak-afrikai államok mellé, hiszen az olajkincsre épülő gazdaság fejlődése szempontjából elengedhetetlen a biztonságos hátország – legalábbis így érvel Haftár tábornok tábora. A légi és tengeri kapacitások bővítése egyben az olajterminálok, vezetékek és kikötők feletti ellenőrzés megerősítését is jelenti.
Vége az ENSZ-embargójának?
Líbia 2011 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsának fegyverembargója alatt áll: a 1970-es számú határozat tiltotta meg először a fegyverszállításokat, amelyet később több döntés – köztük a 2510-es határozat – is megerősített, hangsúlyozva az embargó betartását.
Ennek ellenére az elmúlt bő egy évtizedben mindkét líbiai oldal folyamatosan kapott fegyverszállítmányokat külső támogatóitól, a tilalmat pedig legfeljebb papíron tartották fenn: a gyakorlatban az embargó szisztematikus megsértése zajlott, amit az ENSZ szakértői jelentései is rendre rögzítettek.
A mostani pakisztáni szerződés – amelyet Iszlámábádban azzal védenek, hogy szerintük „nem sérti a szankciókat” – sok elemző szerint de facto a fegyverembargó végét jelenti, és új fegyverkezési spirált indíthat el Észak-Afrikában. A Tripoliban működő, ENSZ által elismert kormány és támogatóinak is újra kell gondolniuk stratégiájukat egy olyan helyzetben, ahol a keleti LNA minőségi légierőhöz jut.
Hogyan süllyedt polgárháborúba Líbia?
A mostani fegyverüzlet megértéséhez érdemes röviden felidézni, hogyan jutott idáig Líbia.
- 2011-ben a Kadhafi-rendszer ellen NATO-légitámogatással meginduló felkelés polgárháborúba torkollott, és a diktátor bukásához vezetett.
- A háború után a fegyveres milíciák jelentős része nem olvadt be állami struktúrákba, a központi hatalom gyenge maradt, az ország széttöredezett.
- 2014-re két rivális politikai-katonai tábor alakult ki: Tripoliban az akkor nemzetközileg elismert kormány, keleten pedig Tobruk–Bengázi központtal Halífa Haftár tábornok és az LNA, saját parlamenttel és kormányzattal.
- 2019-ben Haftár offenzívát indított Tripoli ellen, amelyet török katonai támogatással sikerült megállítani; azóta tartós patthelyzet alakult ki kelet és nyugat között. Mindkét oldal külső szövetségekre és fegyverszállításokra támaszkodik.
A pakisztáni fegyverüzletet ebben a helyzetben nem egyszerű szankciószegés vagy kereskedelmi tranzakció, hanem egy olyan lépés, amely kibillentheti a viszonylagos egyensúlyi állapotból az erőviszonyokat.
