Az USA Európai Parancsnoksága (EUCOM) bejelentette, hogy nemzetközi vizeken feltartóztatták a „Marinera” nevű, orosz zászló alatt hajózó tankert, miután a parti őrség több mint két héten át üldözte az Atlanti-óceánon. A hivatalos amerikai indoklás szerint a hajó szankciós szabályokat sértett, és az akciót egy szövetségi bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján hajtották végre. A Reuters azt írja: a tanker korábbi neve Bella 1 volt, és 2024-ben került fel az amerikaiak listájára az „orosz árnyékflotta” részeként.
London is benne volt
A brit védelmi tárca közölte, hogy Nagy-Britannia is támogatta a műveletet, amelyben részt vett a Tideforce segédhajó, miközben a királyi légierő (RAF) amerikai kérésre légi megfigyelést biztosított. Ez a részlet azért fontos, mert az ügyet Moszkva nem pusztán amerikai „szankcióérvényesítésnek”, hanem nyugati koordinációval végrehajtott erődemonstrációnak tartja, tengerjogi értelemben pedig lényegében kalózkodásnak.
Még hasonló sem történt
Az orosz közlekedési minisztérium (Mintransz) azt állítja, hogy a „Marinera” 2025. december 24-én kapott ideiglenes engedélyt az orosz zászló alatti hajózásra, és az amerikai egységek szerdán kb. 15:00 (moszkvai idő) körül szálltak a fedélzetre, ami után Oroszország elvesztette a kapcsolatot a tankerrel. A tárca szerint mindez nyílt tengeren, államok felségvizein kívül történt, ahol az ENSZ tengerjogi egyezménye alapján a hajózás szabadságának elve érvényes, és más államnak nincs joga erővel fellépni egy másik joghatóság alatt szabályosan lajstromozott hajóval szemben.
Ezzel párhuzamosan az orosz külügyminisztérium azt követeli, hogy Washington biztosítsa a fedélzeten tartózkodó orosz állampolgárok humánus kezelését, és ne akadályozza a mielőbbi hazatérésüket.
Miért több ez, mint egy tanker?
A történet mélypont több tekintetben: tengerjogi szempontból és diplomáciai fronton is. Hasonló esetre még a hidegháború alatt sem volt példa, a nemzetközi vizeket eddig a kalózokon kívül mindenki tiszteletben tartotta. Másfelől a Trump-adminsztráció az utóbbi időszakában egyre keményebben lép fel az USA vélt vagy valós érdekeinek érvényesítése során. Ahogy Maduro elrablásával, úgy ezzel az incedenssel is precedens született, és ennek következményei egyelőre beláthatatlanok.
