Meglepő döntést hozott a panamai legfelsőbb bíróság: alkotmányellenesnek minősítette és semmissé tette azokat a – még a kilencvenes évek végén megkötött – szerződéseket, amelyek alapján eddig a hongkongi CK Hutchison Holdings leányvállata, a Panama Ports Company a Balboa és a Cristóbal kikötői terminálokat üzemeltette.
A bíróság szerint a konstrukció „nem szolgálta a közérdeket”, aránytalan jogokat és adókedvezményeket adott a cégnek, kvázi monopóliumhelyzetet teremtett, és olyan záradékokat is tartalmazott, amelyek a panamai állam mozgásterét szűkítették más kikötői koncessziók engedélyezésénél. A döntés érdekessége, hogy 1997 óta kormányok jöttek és mentek, de senki nem emelt kifogást a kínai üzemeltető ellen, emiatt pedig sokakban felvetődött a kérdés, hogy valóban független, külső befolyástól mentes eljárással söprik-e éppen ki a panamai kikötőket?
Washington és a BlackRock
Érdemes felidézni, hogy Donald Trump a második elnöksége elején gyorsan ráfordult a csatorna kérdésére: az amerikai diplomácia nyíltan követelte a kínai befolyás csökkentését, és azt sugallta, hogy ennek elmaradása „amerikai lépéseket” válthat ki. 2025 tavaszán úgy tűnt, Washington eléri, amit akar: a CK Hutchison bejelentette, hogy hajlandó eladni a panamai érdekeltséget a Fehér Ház által támogatott BlackRock–Mediterranean Shipping Company vezette konzorciumnak, amit Trump a „csatorna visszaszerzésének” kezdeteként üdvözölt.
Csakhogy Peking közbelépett: az üzlet megkötését egyebek mellett egy kínai versenyhatósági vizsgálat késleltette, így határidők folyamatosan kitolódtak. Ebben a patthelyzetben született meg 2026 elején az alkotmánybírósági ítélet, amely egy csapással kihúzta a talajt a kínai üzemeltető alól. A döntést Washington „bátor, a közérdeket védő lépésként” üdvözölte; Marco Rubio külügyminiszter „biztatónak” nevezte, a Kínával foglalkozó kongresszusi bizottság elnöke pedig nyíltan megköszönte Trumpnak és José Raúl Mulino panamai elnöknek az eredményt.
Új tendert írnak ki
Peking és a hongkongi kormány élesen tiltakozott, politikai nyomásról és a szabályalapú kereskedelem megsértéséről beszélve, a CK Hutchison pedig közölte: fenntart minden hazai és nemzetközi jogorvoslati lehetőséget.
Jelenleg úgy tűnik, hogy átmenetileg a Maersk-csoporthoz tartozó APM Terminals veszi át a Balboa és Cristóbal működtetését, hogy ne álljon le a forgalom, később pedig új tendert írnak ki. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy ezen a Washington által kiválasztott konzorcium nyer, de ez nincs kőbe vésve. A sors fintora az lenne, ha a versenybe beszállnának a kínaiak, és ők tennék a legjobb ajánlatot, vagy egy „nevető harmadik” lenne a befutó.
