Donald Trump „szokatlan és rendkívüli fenyegetésnek” minősítette Kubát az USA nemzetbiztonságára és külpolitikájára nézve, ezért egy elnöki rendeletben vészhelyzetet hirdetett. A dokumentum szerint Havanna szoros kapcsolatban áll Oroszországgal, Kínával, Iránnal, a Hamásszal és a Hezbollahhal, és kommunista ideológiát terjeszt a nyugati féltekén.
A vészhelyzeti jogi keret lehetővé teszi, hogy az elnök a Kongresszus megkerülésével vezessen be kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokat, másodlagos szankciókat, sőt, harmadik országokra is nyomást gyakoroljon, amelyek együttműködnek Kubával.
Olaj, vámok, blokád
A rendelet központi eleme, hogy vámokat vetnek ki minden olyan ország USA-ba irányuló exportjára, amely olajat szállít Kubának. Washingtonban nyíltan vitatják egy tengeri blokád lehetőségét is, amely gyakorlatilag lenullázná az üzemanyag-importot az országba.
Trump környezetében a kubai származású külügyminiszter, Marco Rubio a legkeményebb hang: elemzők szerint küldetésének tekinti a kubai rezsim megdöntését vagy legalább a vezető elit lecserélését, a venezuelai forgatókönyvhöz hasonlóan.
„Kuba kész elbukni. Úgy néz ki, mintha kész lenne elbukni” – fogalmazott korábban Trump, utalva a súlyos gazdasági válságra és az amerikai nyomás fokozódására.
Energiaválság küszöbén
Kuba már most súlyos energiahiánnyal küzd: a venezuelai szállítások amerikai nyomásra drasztikusan visszaestek, az ország mindössze napi 3000 hordó olajat kap – tizenkettedét az egy évvel korábbinak. A szigeten rendszeressé váltak az áramkimaradások, a hatóságok pedig szigorú áramszünet-menetrend bevezetésére készülnek.
Orosz és algériai olaj hónapok óta nem érkezett, a venezuelai tankerek pedig megálltak, így Havanna mozgástere rendkívül szűk.
A kubai külügyminiszter „zsarolásnak és kényszerítésnek” nevezte az amerikai lépést, és jelezte: a kormány kész tárgyalni, de csak szuverén egyenlőség és a be nem avatkozás elve mellett.
Moszkva és Peking is felszólal Kuba mellett
Moszkva szerint az amerikai olajblokád a nemzetközi jog súlyos megsértése, és szolidaritását fejezte ki a kubai néppel. Peking is nyíltan kiállt Havanna mellett. A kínai külügyminisztérium szóvivői több sajtótájékoztatón is leszögezték:
„Kína határozottan támogatja Kubát nemzeti szuverenitásának és biztonságának védelmében, és ellenzi a külső beavatkozást.”
Kína felszólította az Egyesült Államokat, hogy „haladéktalanul szüntesse be a Kubával szembeni blokádot, szankciókat és mindenféle kényszerítést”, és ne veszélyeztesse a latin-amerikai térség békéjét és stabilitását.
