Korábbi írásunkban már bemutattuk, hogy az Iránt ért amerikai–izraeli támadásoknak komoly következményei lehetnek a térség országaiban. Ismertettük az „Ellenállás Tengelye” tagjait és azt, hogy mely államokban tevékenykednek. A jelenlegi események azt mutatják, hogy nem álltunk messze a valóságtól: az Iránnal szimpatizáló csoportok több országban is aktivizálták magukat.
Irak
Irakban már az Irán elleni támadás napján csapás érte az Erbilben található Al-Harir amerikai katonai bázist. Egyes források szerint az iraki Kurdisztán régióban több, a Moszadhoz köthető létesítményt – úgynevezett „menedékházat” – is támadás ért.
A konfliktus másnapján Bagdadban is elszabadultak az indulatok: tüntetők megtámadták a „Zöld Zónában” található amerikai nagykövetség épületét. Komoly összecsapások zajlottak a demonstrálók és a kivezényelt rendőri erők között.
Irak lakosságának többsége síita, és jelentős részük egyértelműen Irán mellett áll. Khamenei ajatollah meggyilkolása tovább fokozta az indulatokat: több nagyvárosban is tüntetések kezdődtek az Egyesült Államok és Izrael ellen.
Az országban működő síita milíciák bejelentették, hogy minden Irakban található amerikai érdekeltséget célpontnak tekintenek.
A feszültséget növeli, hogy Washington az utóbbi időben megpróbált beavatkozni az iraki belpolitikába, és igyekszik megakadályozni, hogy az iraki parlament által jelölt Nouri al-Maliki ismét miniszterelnök legyen.
Bahrein
A síita többségű öböl menti államban a lakosság egy része örömmel fogadta az országban található amerikai bázist ért iráni csapást.
Bahreinben a szunnita elit az amerikai 5. Flotta támogatásával tartja fenn hatalmát a síita többséggel szemben. A közösségi médiában több videó is terjed, amelyeken helyiek ünneplik az amerikai bázist ért találatokat.
Jemen
A jemeni Ansarullah mozgalom ígéretéhez híven bekapcsolódott az Izrael elleni megtorló akciókba. Jemenből drónokat és ballisztikus rakétákat indítottak Izrael irányába, és veszélybe kerültek a Vörös-tengeren közlekedő amerikai és izraeli kereskedelmi hajók.
A stratégiai jelentőségű Bab al-Mandab-szoros, amely az Ádeni-öblöt köti össze a Vörös-tengerrel, jelenleg a jemeni erők ellenőrzése alatt áll. Ezt az útvonalat már korábban, a Gáza elleni izraeli hadműveletek idején is lezárták. A tengeri kereskedelem csak a tűzszüneti megállapodás után indulhatott újra.
Libanon
Az Irán elleni támadások után a Hezbollah rakétacsapásokat hajtott végre izraeli célpontok ellen. Több lövedéket indítottak izraeli katonai létesítményekre Dél-Libanonból.
A korábbi libanoni–izraeli konfliktust lezáró tűzszünet óta a Hezbollah újra feltöltötte rakétakészleteit, annak ellenére, hogy Izrael – a megállapodást megsértve – szinte napi rendszerességgel hajtott végre légicsapásokat libanoni célpontok ellen.
Pakisztán
Pakisztánban is komoly felháborodást váltott ki a szomszédos Irán elleni amerikai–izraeli támadás, még annak ellenére is, hogy az ország figyelmének jelentős részét a pakisztáni–afgán fegyveres konfliktus köti le.
Az országban jelentős síita közösség él, így Khamenei ajatollah meggyilkolása erőteljes tiltakozásokat váltott ki. Tüntetők megtámadták a Karacsiban és Lahoréban található amerikai konzulátusokat.
A Pakisztán és India között megosztott Kasmír tartományban is demonstrációk kezdődtek az Egyesült Államok és Izrael ellen. Khamenei ajatollah az elmúlt években többször is kiállt a kasmíri muszlim lakosság mellett, ami tovább erősítette a felháborodást.
Dzsihád Amerika és Izrael ellen
A nemzetközi médiában nagy visszhangot váltott ki Nasser Makarem Shirazi nagyajatollah fatvája, amelyben dzsihádot hirdetett az Iránt megtámadó Egyesült Államok és Izrael ellen.
Az iráni vezetés korábban figyelmeztetett: amennyiben az országot támadás éri, vallási mozgósítást hirdetnek a támadó államok ellen. A kiadott fatwa a síita hívők számára kötelező érvényű.
Bár a szunnita muszlim közösségek nem követik a síita nagyajatollahok vallásjogi döntéseit, a Közel-Keleten élő jelentős síita népesség miatt ez komoly biztonsági kihívást jelenthet Washington és Tel-Aviv számára.
A mostani felhívás több elemében emlékeztet arra a 2014-es fatwára, amelyet Ali al-Szisztáni nagyajatollah adott ki Irakban az Iszlám Állam ellen. Akkor iraki, iráni, pakisztáni és afgán síiták százezrei jelentkeztek önkéntesnek a terrorszervezet elleni harcra.
Ali al-Szisztáni szava ma is meghatározó az iszlám világban – sokan most az ő állásfoglalására várnak a kialakult helyzet kapcsán.
