Kína történelmi csúcsra emelte az alapkutatás finanszírozását. Yin Hejun tudományos és technológiai miniszter közlése szerint 2025-ben közel 2800 milliárd jüant fordítottak alapkutatásra, ami a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítás 7,08 százalékát tette ki. Ez az arány először haladta meg a hét százalékot.
Az ország teljes kutatás-fejlesztési kiadása tavaly 3,92 billió jüan fölé emelkedett, ami a GDP mintegy 2,8 százalékának felel meg. A kínai innovációs rendszer ezzel az utóbbi években jelentősen erősödött: a globális innovációs rangsorban az ország már a tizedik helyen áll.
Fókuszban az AI, a kvantum és a chipipar
A kormány a következő években több kulcsterületre kíván koncentrálni. A tervek szerint jelentős erőforrásokat fordítanak a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a félvezetők, a biotechnológia és az energiaipar fejlesztésére.
A vezetés célja, hogy a tudományos eredmények gyorsabban váljanak ipari alkalmazássá. Ennek érdekében a kormány erősíteni kívánja a vállalatok szerepét az innovációban, és támogatja, hogy a cégek közvetlenül részt vegyenek nagy kutatás-fejlesztési programokban.
A statisztikák szerint a „három új” gazdaság – az új technológiák, új iparágak és új üzleti modellek – már a GDP több mint 18 százalékát adják. Eközben a világ 2000 legnagyobb ipari K+F vállalata közül 525 kínai szárazföldi cég, ami az összes vállalat több mint egynegyedét jelenti.
A kínai vezetés szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy szorosabban összekapcsolják a tudományos kutatást és az ipari fejlesztést, így a technológiai áttörések közvetlenül erősíthetik a gazdasági növekedést és az ország globális versenyképességét.
