Március 15-én népszavazást tartanak Kazahsztánban az új alkotmányról, amelyet Kaszim-Zsomart Tokajev elnök kezdeményezett. A tervezet messze túlmutat egy technikai korrekción: az alaptörvény több mint 84 százalékát érintené, átalakítaná a parlament szerkezetét, visszahozná az alelnöki posztot, és új tanácsadó testületeket is létrehozna. A hivatalos indoklás szerint mindez a társadalmi igényekre adott válasz, miközben a reform lényege az is, hogy Tokajev saját elképzeléseihez igazítsa a kazah politikai rendszert.
Nem egyszerű módosítás
Kazahsztán alkotmánya a függetlenség óta többször is változott: az 1993-as és 1995-ös alaptörvény után az utóbbi évtizedekben több hullámban is módosították. A legutóbbi nagyobb változtatások 2022-ben, a januári zavargások után történtek, amikor többek között kikerült az alkotmányból a nemzet vezetőjének számító Nurszultan Nazarbajev különleges státusza.
Tokajev akkor azt hangsúlyozta, hogy Kazahsztán a szuperprezidenciális modellből egy befolyásos parlamenttel rendelkező elnöki köztársaság felé mozdul el. Mostani reformja azonban ennél is tovább megy: az elnök szerint már nem pusztán parlamenti átalakításról, hanem egy teljesen új alkotmányos logikáról van szó, amelynek alapelve az, hogy nem az ember van az államért, hanem az állam az emberért.
Egykamarás parlament,
A legfontosabb változások közé tartozik, hogy megszűnne a jelenlegi kétkamarás parlamenti rendszer. A szenátust felszámolnák, helyette egy egykamarás, 145 fős törvényhozás, a kurultaj jönne létre, amelyet kizárólag pártlistás alapon választanának meg.
Papíron ez erősítheti a parlament súlyát, hiszen egyetlen testületben összpontosulna a törvényhozás. A gyakorlatban az átalakítás egyszerűbbé és gyorsabbá teheti a döntéshozatalt, mert megszűnnek a két kamara közötti viták és fékek. Vagyis miközben a reform az intézményi egyensúly javításáról beszél, valójában a parlament önálló mozgásterének szűkülése is benne van a rendszerben.
Az alelnök lehet a jövő kulcsfigurája
Az új alkotmány visszahozná az alelnöki tisztséget is. Az alelnököt az államfő nevezné ki, a parlament pedig jóváhagyná. Ez nem puszta formai újítás: a jelenlegi rendszerben a szenátus elnöke számít a második embernek, és szükség esetén ő lép az államfő helyére. Ha azonban megszűnik a felsőház, ez a szerep az alelnökre kerül át.
Ez különösen fontos lehet egy későbbi hatalmi átmenet szempontjából. Tokajev mandátuma 2029-ben jár le, így az új konstrukció egyben azt is jelzi, hogy a kazah vezetés már most igyekszik előre rendezni az utódlás intézményi kereteit.
Erős elnök, korlátozott átrendeződés
A reformcsomag része egy új Népi Tanács létrehozása is, amely az eddigi konzultatív fórumok feladatait vonná össze, de tagjait továbbra is az elnök nevezné ki. Ez jól mutatja a tervezet általános irányát: a rendszer modernizálódik, de nem válik kevésbé elnökközpontúvá.
A kazah vezetés tehát egy finomhangolt új modellt épít: külsőleg szélesebb részvételt és korszerűbb intézményeket ígér, miközben a hatalom súlypontja továbbra is az államfő körül marad. Az új alkotmány így egyszerre szolgálhatja a stabilitást, a Tokajev-korszak megszilárdítását és egy jövőbeli hatalmi tranzit előkészítését.
