Az iraki miniszterelnök szerint Bagdad válaszolni fog, ha újabb amerikai támadás éri az ország fegyveres erőit. A helyzetet tovább élezi, hogy a népi mozgósítású erők, vagyis a Hasd as-Saabi alakulatai ma már szorosan összefonódtak az iraki állami hadsereggel, így egy ellenük mért csapást Irakban sokan nem különálló milíciák elleni akciónak, hanem az állam elleni támadásnak tekintenek.
Bagdad nyílt figyelmeztetést küldött Washingtonnak
Mohammed Sia al-Szudáni iraki miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy az iraki fegyveres erők, beleértve a népi mozgósítású erőket is, élni fognak az önvédelem jogával, és nem marad következmények nélkül, ha az amerikaiak ismét iraki katonákat ölnek meg.
A miniszterelnök egyúttal elítélte az Anbár tartományban végrehajtott amerikai támadást, amely az iraki hadsereg egyik parancsnokságát érte, és amelyben hét iraki katona életét vesztette. Az ügy súlyát jelzi, hogy Bagdad az eset után berendelte az amerikai nagykövetet.
Amerikai csapás a Hasd as-Saabi ellen
Az iraki területen végrehajtott légicsapás kapcsán Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok Iránhoz kötődő milíciák állásait támadta a térségben. Washington érvelése szerint ezzel az Irakban található amerikai érdekeltségeket védik, illetve a bagdadi amerikai diplomáciai képviseletet ért támadásokra válaszolnak.
Az iraki helyzetet azonban nem lehet pusztán az amerikai szóhasználat alapján értelmezni. A Hasd as-Saabi, amelyet az amerikai fél gyakran Popular Mobilization Forces néven emleget, évek óta összemosódott az iraki hadsereggel, és az úgynevezett „Irán-barát milíciák” jelentős része ma már az állami fegyveres struktúra részeként működik.
Ez azért döntő fontosságú, mert az amerikaiak által célba vett egyik műveleti parancsnok Anbár kormányzóságban irányította a csoport tevékenységét, ugyanakkor az iraki hadsereg kötelékében teljesített szolgálatot. Az ellene indított támadás így nemcsak a Hasd as-Saabit, hanem közvetlenül az iraki állami fegyveres erőket is érintette, ezért haltak meg több iraki katona is a csapás során.
A Hasd as-Saabi megszületése
A népi mozgósítású erőket 2014-ben hozták létre, miután Ali asz-Szisztáni nagyajatollah fatvát adott ki az ország védelmében. Abban az időszakban az iraki hadsereg önmagában nem volt képes feltartóztatni az Iszlám Állam előretörését, amely az ország területének közel 30 százalékát elfoglalta.
Asz-Szisztáni felhívására rövid idő alatt több tízezer önkéntes jelentkezett, hogy az iraki hadsereg oldalán harcoljon. Ebből az ernyőszervezetből nőtt ki a Hasd as-Saabi, amelynek gerincét elsősorban síita önkéntesek adták, de szunniták, türkmének, kurdok és keresztények is csatlakoztak hozzá.
A Nyugat már a kezdetektől gyanakvással figyelte ezt a folyamatot, mivel az újonnan létrejött struktúrához olyan fegyveres csoportok is kötődtek, amelyeket az amerikaiak terroristának minősítettek. Ilyen volt például a Kataib Hezbollah, illetve több, Muktada asz-Szadrhoz köthető síita fegyveres alakulat is.
Beolvadás az iraki hadseregbe
Miután az Iszlám Államot 2017 végére nagyrészt kiszorították Irakból, napirendre került a kérdés, hogy mi legyen a több tízezer fős Hasd as-Saabi jövője. Ez ugyanis nem csupán katonai, hanem politikai tényezővé is vált, hiszen a szervezeten belül több frakció különböző pártokhoz és hatalmi központokhoz kötődött.
Az akkori miniszterelnök, Ádil Abdul-Mahdi egyik fő célja az volt, hogy a Hasd beolvadjon az iraki hadseregbe. Az integráció folyamata 2020-ra formálisan lezárult, és megállapodás született arról is, hogy a Hasd felső vezetőinek kinevezése a mindenkori iraki miniszterelnök jóváhagyásával történik.
Papíron tehát a szervezet állami ellenőrzés alá került, a gyakorlatban azonban továbbra is sokszereplős, laza és részben autonóm hálózat maradt.
Feszültség az amerikai erőkkel
Az eredetileg hét nagyobb és több mint húsz kisebb frakcióból álló Hasd as-Saabi teljes ellenőrzése azóta sem zökkenőmentes. Több olyan egysége van, amelyet Washington továbbra is Iránhoz kötődő milíciának tekint, és ezek az alakulatok többször is összetűzésbe kerültek az Irakban állomásozó amerikai csapatokkal.
Az amerikai–iraki viszonyt tovább rontotta, hogy 2020-ban az Egyesült Államok megölte Kászem Szolejmánit és Abu Mahdi al-Muhandiszt, ami az egész térségben új szintre emelte a feszültséget.
A 2025-ös, Irán ellen indított amerikai–izraeli „12 napos háború” idején a Hasd as-Saabi frakciói egyértelművé tették, hogy Teherán oldalán állnak, és akkoriban több támadás is érte az amerikai érdekeltségeket Irakban. A jelenlegi konfliktusban ismét ugyanez a helyzet: az iraki síita fegyveres csoportok nyíltan Irán mellett sorakoznak fel, miközben Washington továbbra is ezekre az alakulatokra mér csapásokat.
Irak szemében ez már nem külön milíciák ügye
A mostani helyzet legfontosabb eleme az, hogy Bagdad és az iraki társadalom jelentős része már nem lát éles határvonalat a Hasd as-Saabi és az iraki hadsereg között. Szervezetileg és politikailag a két struktúra mélyen összenőtt, ezért az ilyen támadások Irakban az ország egészét érő amerikai csapásként jelennek meg.
Ehhez hozzájárul az is, hogy az iraki társadalomban az amerikai megszállás emléke máig élő tapasztalat, és sokan eleve bizalmatlanul tekintenek Washingtonra. Mindez együtt azt jelenti, hogy egy újabb amerikai akció már nem csupán egy katonai incidens, hanem könnyen államközi konfliktus előszobája lehet.
