Japán történelmi döntést hozott: a kormány enyhítette a második világháború vége óta érvényben lévő korlátozásokat, és lehetővé tette halálos fegyverek exportját – írta az Izvesztyija. A tilalom feloldása egyelőre feltételekhez kötött, de Tokió ezzel újabb lépést tett a háború utáni pacifista politika lebontása felé.
Lazítanak a háború utáni korlátokon
Japán 1947-ben, Hirosima és Nagaszaki atomtámadása után alkotmányban mondott le a háborúról és a teljes értékű fegyveres erőkről. Ezt később újabb önkorlátozások követték: 1967-ben Tokió megtiltotta a fegyverexportot kommunista országokba és ENSZ-szankciók alatt álló államokba, majd 1977-ben gyakorlatilag teljes fegyverkiviteli tilalmat vezetett be.
A változás 2014-ben kezdődött, amikor Japán engedélyezte bizonyos nem halálos védelmi eszközök – például mentési, megfigyelési, szállítási és aknamentesítési berendezések – exportját. A mostani döntés azonban ennél jóval messzebb megy: Tokió immár a halálos fegyverek kivitelét is lehetővé teszi.
A japán termékeket két kategóriába sorolják: „nem fegyverekre” és „fegyverekre”. Az első csoportba például radar- és korai előrejelző rendszerek tartoznak, ezek exportja kevésbé korlátozott. A második kategória – rakéták, harckocsik és más halálos rendszerek – esetében továbbra is szigorúbb szabályok maradnak érvényben.
Kivételek nyitják ki az ajtót
A halálos fegyvereket azoknak az országoknak lehet eladni, amelyekkel Japán védelmi technológiai titokvédelmi megállapodást kötött. Ilyen egyezménye Tokiónak jelenleg 17 állammal van, köztük az Egyesült Államokkal, Németországgal és Nagy-Britanniával.
Formálisan továbbra sem engedélyezett fegyvereket szállítani aktív háborúban álló országoknak. A szabályozás azonban kivételeket is tartalmaz: export lehetséges, ha azt Japán biztonsági érdekei, illetve az Egyesült Államok és szövetségeseinek indo-csendes-óceáni műveletei indokolják. Ez a gyakorlatban jelentős mozgásteret adhat a kormánynak.
A döntés belpolitikai tiltakozást is kiváltott. Április elején mintegy hatezren tüntettek Tokióban, ahol a demonstrálók azt üzenték: a katonai erő nem hoz békét, és követelték Szanai Takaiicsi miniszterelnök távozását.
Mit adhat el Japán?
A fordulat mögött politikai irányváltás is áll. Takaiicsi kormánya a védelmi kiadások növelését és a hadiipar erősítését támogatja. Japán ugyan hivatalosan pacifista államként határozta meg magát, de védelmi ipara régóta képes modern fegyverrendszerek gyártására: harckocsikat, rakétákat, tengeralattjárókat, fregattokat és vadászgépeket is fejleszt.
Az Izvesztyija szerint az exportképes eszközök között szerepelhet a Mitsubishi Heavy Industries Type–10 harckocsija, a nagy hatótávolságú Type–12 rakéta, valamint a Mogami-osztályú fregatt. Japán korábban már megállapodott három ilyen hajó Ausztráliának történő eladásáról, a szerződés értéke 6,5 milliárd dollár lehet. Lehetséges exportcikként említik a Taigei és Soryu típusú tengeralattjárókat is.
Drága és nehezen skálázható fegyveripar
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint Japánnak nem lesz könnyű betörnie a globális fegyverpiacra. Andrej Gubin, a Távol-keleti Szövetségi Egyetem docense úgy látja, a japán hadiipar legnagyobb korlátja a viszonylag szűk termékkör és a nagy sorozatgyártás nehézsége. Japán képes ellátni saját önvédelmi erőit, de volumenben aligha tud versenyezni Dél-Koreával.
A japán fegyverek várhatóan a piac legdrágább termékei közé tartoznak majd, ezért Tokió inkább technológiák, licencek és speciális, magas hozzáadott értékű rendszerek exportjára számíthat.
A döntés jelentősége ezért elsősorban politikai: Japán fokozatosan normalizálja katonai státuszát, és egyre távolabb kerül a háború utáni pacifista önkorlátozástól. Az orosz szakértők szerint ez Moszkva számára is kockázatokat jelenthet, különösen a Kuril-szigetek körüli területi vita és az ázsiai katonai erőviszonyok átalakulása miatt.
