A Hormuzi-szoros körüli amerikai–iráni tengeri szembenállás ellenére legalább 34 Iránhoz köthető olajszállító tanker jutott át a blokádon – írta a brit Financial Times a Vortexa hajókövető adataira hivatkozva. A fejlemény árnyalja Donald Trump amerikai elnök kijelentését, aki „hatalmas sikernek” nevezte az Iránnal szembeni tengeri zárlatot.
Tankerek jutottak át a blokádon
A Vortexa szerint legalább 19 Iránhoz köthető tanker hagyta el a Perzsa-öblöt, míg további 15 hajó az Arab-tenger felől érkezett iráni irányba. A távozó hajók közül legalább hat igazoltan iráni nyersolajat szállított, összesen 10,7 millió hordónyi rakománnyal.
A lap külön kiemelte a Dorina nevű, iráni zászló alatt közlekedő szupertankert, amely kikapcsolt jeladóval haladt át a térségen. A hajóról korábban műholdfelvételek is készültek Malajzia partjainál, ahol hajóról hajóra történő olajátadást végzett. A Vortexa adatai szerint több, amerikai szankciók alatt álló tanker is belépett az öbölbe, köztük a Morlikeshan és az Alicia.
Az Egyesült Államok április 13-án rendelte el a blokádot az iráni parti vizekbe tartó vagy onnan távozó hajókkal szemben, majd április 16-án kiterjesztette azt az iráni hajókra és azokra a szállítmányokra is, amelyek Washington szerint felhasználhatók lehetnek a konfliktusban. Az amerikai közlések szerint eddig 28 hajót fordítottak vissza iráni kikötők felé.
Irán a Hormuzi-szorost használja nyomásgyakorlásra
Teherán válaszul fenntartotta ellenőrzését a Hormuzi-szoros felett, és csak előzetes engedéllyel engedi át a nem katonai hajókat. A Forradalmi Gárda arra figyelmeztetett, hogy a szoros megközelítését a blokád fennmaradása esetén ellenséges együttműködésnek tekintheti.
Ezzel párhuzamosan brit tengeri források két incidensről is beszámoltak Omán és Irán közelében. Az egyik hajó parancsnoki hídja súlyosan megsérült lövések következtében, egy másik teherhajó pedig nyugatra Irántól jelentett támadást, majd a tengeren rekedt. Iráni oldalról azzal indokolták a szoros lezárását, hogy Washington megsértette a tűzszüneti feltételeket, és nem oldotta fel a tengeri blokádot.
Amerikai bázisok sebezhetősége került előtérbe
Az amerikai Cato Institute közben arról ír a friss elemzésében, hogy az iráni rakéták és drónok legalább 12 amerikai bázist értek el, köztük az ötödik flotta bahreini központját és a katari al-Udeid légibázist. A jelentés szerint a konfliktus megmutatta, mennyire sérülékenyek az Egyesült Államok előretolt támaszpontjai.
A Cato szerint Irán földrajzi közelsége, a rakétacsapások fenntartása és a Hormuzi-szoros korai lezárása együtt olyan nyomást gyakorolt Washingtonra, amely végül diplomáciai mozgástér keresésére kényszerítette. Az elemzés arra is figyelmeztet, hogy hasonló problémák merülhetnek fel az indiai–csendes-óceáni térségben, ahol az amerikai bázisok Kínával szemben lehetnek kitéve hasonló kockázatoknak.
Irakra is nyomást gyakorol Washington
A Wall Street Journal pedig arról számolt be, hogy az Egyesült Államok mintegy 500 millió dollárnyi iraki olajbevétel átutalását függesztette fel, amelyet a New York-i Federal Reserve-ben vezetett iraki számlákról küldtek volna Bagdadba. A lap szerint ez már a második ilyen készpénzszállítmány, amelyet Washington az Irán elleni háború kezdete óta visszatartott.
Az amerikai hatóságok emellett több biztonsági együttműködési és kiképzési program finanszírozását is befagyasztották. A lépés célja a jelentések szerint az, hogy nyomást gyakoroljanak Bagdadra, és gyengítsék Irak kapcsolatait Iránnal.
