Irán először jutott bevételhez az Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra kivetett díjakból – közölte a Farsz hírügynökségre hivatkozva a Kommerszant. A beszámoló szerint az iráni központi bank már megkapta az első összegeket abból a rendszerből, amelyet Teherán a tengeri folyosó használatához kapcsolt.
Az iráni vezetés még március 22-én jelezte, hogy egyes hajók áthaladásáért 2 millió dollárt kérhet. A döntést iráni részről azzal indokolták, hogy „a háborúnak ára van”, és hogy az új díjpolitika egyfajta „új szuverén rezsimet” tükröz a szorosban. Mindez arra utal, hogy Teherán már nemcsak katonai és politikai, hanem közvetlen pénzügyi eszközként is használja az egyik legfontosabb globális tengeri útvonal feletti ellenőrzést.
Eredménytelen az amerikai blokád
A New York Times szerint a legutóbbi fejlemények azt mutatják, hogy Irán a tengeri blokád és az amerikai légicsapások ellenére is megőrizte ellenőrzését az Hormuzi-szoros hajózása felett. Ez a lap szerint plusz alkuerőt ad Teheránnak az Egyesült Államokkal folytatott esetleges tárgyalásokon.
A Lloyd’s List Intelligence adatai alapján március 2. és az elmúlt vasárnap között 308 Iránhoz köthető hajó haladt át a szoroson, szemben 90 nem iráni kötődésű hajóval. Bár az amerikai hadsereg azt állította, hogy egyetlen iráni hajó sem tudta áttörni a blokádot, a lap által idézett elemzők szerint legalább 7 iráni kötődésű hajó mégis átjutott április 13. óta.
Ez egybevág más korábbi adatokkal is: a Vortexa hajókövető cég szerint legalább 34 Iránhoz köthető olajszállító tanker mozgott a térségben a zárlat első hetében. Az iráni parlament elnöke, Mohammad Bager Gálibáf szerint értelmetlen teljes tűzszünetről beszélni, ha közben a tengeri blokád fennmarad, és a világgazdaságot továbbra is túszként kezelik.
Az iráni olaj továbbra is folyik Kína felé
A CNN által idézett Kpler tengeri adatelemző cég szerint az amerikai nyomás ellenére nem állt le az iráni nyersolaj exportja Kína felé. Április első felében a napi kivitel nagysága elérte a 985 ezer hordót, és a vállalat szerint ez a forgalom azóta sem szakadt meg.
A Kpler szerint az iráni tankerek továbbra is jelen vannak a betöltési térségekben, vagyis a szállítások folytatódnak. Különösen fontos, hogy az iráni Jászk kikötő olajtárolói rekordszintre, 5,8 millió hordóra töltődtek fel. Ennek stratégiai jelentősége nagy, mert Jászkból a tankerek az Ománi-öböl felé úgy is kifuthatnak, hogy nem kell áthaladniuk az Hormuzi-szoroson.
Fegyver, bevételi forrás és tárgyalási eszköz
A mostani fejlemények alapján Teherán több szinten is próbálja kihasználni a helyzetet. Egyrészt díjat szed az áthaladásért, másrészt fenntartja a hajózási nyomást, harmadrészt alternatív exportútvonalakkal igyekszik csökkenteni saját sérülékenységét.
Mindez azt jelenti, hogy az Hormuzi-szoros körüli válság már nem pusztán katonai kérdés. Gazdasági, kereskedelmi és diplomáciai fronttá vált, ahol Irán láthatóan arra törekszik, hogy a szoros feletti ellenőrzést minél nagyobb politikai és pénzügyi haszonra váltsa. Az amerikai blokád tehát eddig nem tudta teljesen elzárni sem az iráni hajóforgalmat, sem az olajexportot – viszont még inkább felértékelte Hormuz szerepét a tárgyalásokban.
