A katolikus egyház komoly aggodalmának adott hangot az iszlám jog, a saría törvénykezés terjesztésére irányuló kísérletek miatt. Egyúttal óvatosságra intett, hangsúlyozva a vallásszabadság és a vallási csoportok közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a békés egymás mellett élés fontosságát. Mindez Nigériában történt, a világ egyik legnépesebb országában, ahol a Hungary Helps programon keresztül Magyarország is megpróbált már hozzájárulni a békéhez.
A Vanguard riportja szerint a fundamentalisták az ország délnyugati régiójában is igyekeznek megvetni a lábukat, miután Északon komoly problémákat okoztak az elmúlt években. Éppen ezért ez a kérdés kiemelt figyelmet kapott a Nigériai Katolikus Titkárság (CSN) közösségével tartott ötödik médiakonferencián, amelyet Abujában rendeztek meg.
Az eseményen egyházi vezetők is részt vettek, köztük Lawrence Emehel atya, a Misszió és Párbeszéd Osztály igazgatója, aki beszélt a saría törvények bevezetése körüli vitákról.
Elismerte, hogy az alkotmány bizonyos személyes ügyekben lehetőséget ad a saría törvények alkalmazására, de óvatosságra intett annak végrehajtásával kapcsolatban, hogy más vallási csoportokat ne érjen hátrány. Hangsúlyozta, hogy minden jogi reformnak biztosítania kell az inkluzivitást és a vallási sokszínűség tiszteletben tartását Délnyugat-Nigériában.
A CSN tisztviselője kijelentette:
„A kérdés jelenleg a saría törvény bevezetése Délnyugat-Nigériában, és az egyház álláspontját ezzel kapcsolatban egyértelművé kell tenni. A saría törvény iránti jelenlegi igény a meglévő rendszerekkel szembeni elégedetlenségből fakad.”
Az egyház ezt a helyzetet megértéssel és bizalommal szemléli. Lényeges felismerni, hogy Délnyugat-Nigéria a vallási hitek olvasztótégelye. Egyetlen csoport előnyben részesítése a többiek rovására konfliktushoz vezethet, különösen olyan családokban, ahol eltérő vallási hagyományok élnek együtt.
A nigériai katolikus egyház óvatosságra int – nem azért, hogy elutasítsa az emberek jogos kívánságait, hanem azért, hogy elismerje: nem létezhetünk elszigetelten. Rendkívül fontos, hogy ezeknek a törvényeknek a végrehajtása ne akadályozzon vagy korlátozzon másokat a vallásgyakorlásukban. – Nigériai identitásunk az elsődleges, és ezt nem szabad aláásni. Az alkotmány garantálja a vallásszabadságot, de alapos mérlegelésre van szükség a diszkrimináció vagy a kirekesztés elkerülése érdekében – tette hozzá.
Újpogányság és közösségi média
A rendezvényen egy másik kritikus kérdés is terítékre került: az újpogányság térnyerése a nigériai fiatalok körében, amelyet az egyház egyre növekvő kihívásként értékel. Boniface Idoko atya, az országos ifjúsági animátor, rámutatott arra az aggasztó tendenciára, hogy a fiatal nigériaiak egyre inkább pogány gyakorlatokhoz fordulnak, mint ideiglenes menekülési lehetőséghez a társadalmi és gazdasági nehézségek elől.
Ezt a jelenséget a családi értékek hanyatlásának és a közösségi média elsöprő hatásának tulajdonította. A pap így fogalmazott:
„A fiataljainkat bármi magával ragadhatja, ami azonnali megkönnyebbülést vagy támogatást ígér, és ez gyakran a pogány gyakorlatok felé tereli őket, mint ideiglenes menekülési lehetőség. A társadalmi-gazdasági környezet aláássa a mentális stabilitásukat, és a régi szokások újra felszínre kerülnek. A családi értékek hanyatlása miatt a gyerekek az utcáról és a közösségi médiából merítik befolyásukat. Megfelelő iránymutatás nélkül a fiatalok könnyen eltéríthetők.”
– Az egyház felismeri a saját szerepét ebben a folyamatban, és képzési programokat szervez, hogy visszavezesse a fiatalokat az igaz hithez és az istentisztelethez. Célunk az anyagiassággal és az erkölcsi hanyatlással szembeni értékek közvetítése, valamint a remény és a hit megújítása. Isten segítségével reméljük, hogy visszaszerezzük fiataljainkat – jelentette ki.
Meggazdagodás gyorsan
Egy másik kulcsfontosságú téma volt az egyre aggasztóbbá váló „meggazdagodás gyorsan” mentalitás, amely áthatja a nigériai társadalmat. Michael Ayanleke Banjo atya, a CSN főtitkára, az ország erkölcsi hanyatlását az elképesztő gazdagság dicsőítésével és az etikai elvek elvesztésével hozta összefüggésbe.
Kiemelte: „Ha valóban meg akarjuk változtatni Nigériát, és el akarjuk tüntetni a pogányság és a korrupció csábítását, akkor a lelkiismeretek formálására kell összpontosítanunk. Szilárd alapok nélkül az emberek nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között, ami erkölcsi közönyhöz vezet.”
„A család a társadalom alappillére; ha fel akarjuk venni a harcot a ‘meggazdagodás gyorsan’ mentalitás ellen, akkor az őszinteség és az elégedettség értékeit kell belenevelnünk az emberekbe. Meg kell tanítanunk a gyerekeket a kemény munka értékére és a munkában rejlő méltóságra, mert ezek a katolikus tanítások alapvető elemei. A változást a családnál kell kezdenünk, majd kiterjesztenünk az iskolákra és az istentiszteleti helyekre. Ez a mi felelősségünk” – fűzte hozzá.
Emberrablások és kilátástalanság
Augustine Fasiku atya, a Pasztorális Ügyek Osztályának igazgatója elítélte a növekvő emberrablásokat. Hangsúlyozta, hogy az egyház határozottan ellenzi ezeket a bűncselekményeket, amelyek a tágabb értelemben vett nemzetbiztonsági problémák tükröződései.
Kijelentette: „Az emberrablások, különösen a papokat és más személyeket érintő esetek, komoly problémát jelentenek országunkban. Az emberrablás gyakran a kétségbeesett pénzszerzés eredménye.” Ez a kérdés túlmutat az egyházon; ez egy nemzeti probléma, amely mindenkit érint. Szerinte kollektíven kell fellépni a probléma gyökereinek kezelése érdekében.
– Ez nem csupán a békéről szól; ez az egész országot érinti, hiszen rengeteg ember szenved emiatt a válság miatt. Az egyház folyamatosan felszólal az ilyen cselekmények ellen, emlékeztetve minket arra, hogy a Biblia tanítása az igazságosságot és az együttérzést hirdeti. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy mindenki összefogjon ezeknek a szörnyű tetteknek a megszüntetése érdekében” – mondta Fasiku atya.
