Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólította kedden a délkelet-ázsiai országokat, hogy ne Oroszországtól vásároljanak kőolajat a közel-keleti konfliktus okozta üzemanyaghiányuk fedezésére, hanem keressenek más alternatívát – erről mások mellett a Demokrata írt cikket.
Kallas szerint az orosz olaj Moszkvát erősíti
– Az olajbevételeket Oroszország arra használja, hogy finanszírozza Ukrajna elleni háborúját. Érdekünk, hogy ez a háború véget érjen. A háborúk akkor érnek véget, amikor az agresszoroknak elfogy a pénzük annak finanszírozására – mondta Kallas újságíróknak, miután Bruneiben találkozott a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, vagyis az ASEAN külügyminisztereivel.
Hozzátette: az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy a térség országai diverzifikálják az energiaforrásokat, és máshonnan szerezzék be azokat, ne Oroszországból. A Reuters beszámolója szerint Kallas azt is hangsúlyozta, hogy az EU együttműködést vár az ASEAN-országoktól az Oroszország elleni szankciók végrehajtásában.
A Hormuzi-szoros lezárása Ázsiát sújtja leginkább
Kallas rámutatott arra, hogy Oroszország profitált az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújából, amely a Hormuzi-szoros gyakorlatilag teljes lezárásához vezetett. Ez a szoros a világ olaj- és gázszállításainak mintegy ötödét bonyolítja le.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2025-ben átlagosan napi 20 millió hordó kőolaj és olajtermék haladt át a Hormuzi-szoroson, ami a tengeri olajkereskedelem mintegy 25 százalékát jelentette. A szoros megkerülésére csak korlátozott lehetőségek vannak, ezért bármilyen tartós fennakadás azonnal áremelkedést és ellátási zavarokat okozhat.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a cseppfolyósított földgáz, vagyis az LNG kereskedelmében is kulcsfontosságú útvonalról van szó. A The Wall Street Journal szerint a világ LNG-szállításainak nagyjából 20 százaléka halad át a Hormuzi-szoroson, és a konfliktus kezdete után több LNG-tanker is a Perzsa-öbölben rekedt.
A főképviselő szerint az orosz olaj vásárlása Iránnak is segít fenntartani a Hormuzi-szoros lezárását, bár ezt nem fejtette ki részletesen.
Ázsia Moszkva felé fordul
A Demokrata cikkében emlékeztetett arra, hogy számos ázsiai ország, amely a Perzsa-öbölből származó üzemanyag fő felvevőpiaca, Oroszországhoz fordult az ellátási problémák és az árak emelkedésének enyhítése érdekében. Ezek között van Indonézia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, India és Kína.
A The Guardian friss összefoglalója szerint Délkelet-Ázsiában nemcsak az energiaellátás, hanem a műtrágyaimport miatt is nőtt az érdeklődés Oroszország iránt. A lap úgy tudja, Indonézia 150 millió hordó orosz kőolaj importjára tett vállalást, a Fülöp-szigetek pedig újraindította az orosz beszerzéseket. Thaiföld műtrágyavásárlásról tárgyal, Vietnam pedig egy korábbi nukleáris energetikai megállapodás felgyorsításán dolgozik Moszkvával.
A Fülöp-szigetek és Indonézia már lépett
A Fülöp-szigetek március végén elsőként hirdetett energiavészhelyzetet, ezt követően az ország egyetlen finomítója, a Petron bejelentette 2,48 millió hordó orosz kőolaj vásárlását, kihasználva azt is, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen feloldotta az Oroszországból származó olajra vonatkozó szankciót.
Prabowo Subianto indonéz elnök április közepén Moszkvába látogatott, ahol találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozó után Jakarta közölte, hogy „meglehetősen jó eredményeket ért el, amelyek lehetővé teszik kőolajkészleteink növelését”.
India és Kína régóta külön utat jár
Ázsia két óriása, India és Kína pedig azon kevés országok közé tartozik, amelyek az ukrajnai háború kezdete után is folytatták az orosz kőolaj vásárlását.
India esetében a volumen különösen látványos: a Reuters szerint márciusban az ország napi 4,5 millió hordó kőolajat importált, ennek mintegy fele Oroszországból érkezett, miközben a Hormuzi-szoroson keresztüli közel-keleti szállítások akadoztak. Egy másik Reuters-beszámoló szerint az április 20–27-i héten az indiai kikötőkbe érkező orosz nyersolaj mennyisége akár napi 2,1 millió hordót is elérhetett.
A helyzet így különös diplomáciai ellentmondást teremt: Brüsszel azt kéri az ázsiai országoktól, hogy ne Moszkvától vásároljanak energiát, miközben a Hormuzi-szoros körüli válság éppen azokat az országokat sújtja leginkább, amelyek a Perzsa-öbölből érkező olajra és gázra építették ellátásukat. Az EU üzenete politikailag érthető, de gazdaságilag nehezen érvényesíthető: Dél- és Délkelet-Ázsia számára most nem az orosz olaj erkölcsi megítélése, hanem az ellátásbiztonság és az ár a döntő kérdés.
Kaja Kallas ne üzengessen senkinek, hanem a saját dolgát végezze el rendesen!