Az Irán körül kialakult háborús válság váratlanul kedvező helyzetet teremtett Oroszország számára: a világpiaci olajárak emelkedése miatt meredeken nőttek az orosz költségvetés olaj- és gázbevételei – írta az Izvesztyija.
A lap szerint áprilisban a nyersanyag-kitermelési adóból származó bevételek több mint megduplázódtak, miközben az orosz olajexportból származó bevételek 2022 óta nem látott szintre emelkedtek. Bár a nyugati országok évek óta próbálják korlátozni az orosz olajexportot, Moszkva a közel-keleti ellátási zavarokat kihasználva növelni tudta szállításait, elsősorban az ázsiai piacokra.
Megugrottak az orosz költségvetési bevételek
2026 áprilisában a nyersanyag-kitermelési adóból származó orosz költségvetési bevételek 442 milliárd rubelről 917 milliárd rubelre nőttek.
A növekedés döntő részét az olaj biztosította: az olajkitermelésből származó bevétel több mint kétszeresére, 771 milliárd rubelre emelkedett. A háttérben a közel-keleti konfliktus miatt megugró világpiaci olajárak álltak.
Az orosz olajexportból származó bevételek márciusban csaknem megduplázódtak, és elérték a 19 milliárd dollárt, ezzel helyreálltak a februári visszaesés után.
Az állam közben a belföldi piacot is védi
A megnövekedett bevételek jelentős részét az orosz állam támogatási mechanizmusokon keresztül visszairányította az olajvállalatokhoz.
A dempfermechanizmus keretében a kifizetések elérték a 207 milliárd rubelt, míg a vállalatok további 152 milliárd rubelt kaptak visszatérített jövedéki adó formájában.
Ezek az eszközök azt a célt szolgálják, hogy magas világpiaci árak mellett is biztosítani lehessen az üzemanyag-ellátást az orosz belső piacon.
Az orosz pénzügyminisztérium szerint az olajárak idei emelkedése nagyjából 200 milliárd rubel többletbevételt hozhat a költségvetésnek. Ez várhatóan a májusi költségvetési adatokban jelenik majd meg.
Az export is erősödött
Az orosz olajexport bevételei a háború ukrajnai kirobbanása óta nem látott szintre emelkedtek. Május 3-ára a heti exportbevétel elérte a 2,42 milliárd dollárt.
A növekedést egyszerre segítették a magasabb árak és a nagyobb szállítási volumenek. Az Izvesztyija szerint a Hormuzi-szoros lezárása hozzájárult ahhoz is, hogy az Egyesült Államok enyhítsen egyes szankciókon, és több piacot újra megnyisson az orosz olaj előtt.
Bár az ukrán dróntámadások a primorszki, uszty-lugai és novorosszijszki terminálok ellen megnehezítették a kikötők működését, a javítások után az olajrakodás helyreállt. A murmanszki többletszállítások részben ellensúlyozták a balti- és fekete-tengeri útvonalakon tapasztalt visszaesést.
A május 3-át megelőző négy hétben az orosz kikötőkből indított export napi 3,66 millió hordóra nőtt. Ez 2025 decembere óta a legmagasabb szint, és csaknem 500 ezer hordóval haladja meg az április közepi adatot.
Ázsia maradt a fő célpiac
Az orosz olajszállítások Indiába áprilisban napi 1,5 millió hordó körül alakultak. Ez elmaradt a márciusi szinttől, de körülbelül másfélszerese volt a februári mennyiségnek.
Oroszország emellett ritkább szállítmányokat is küldött a Fülöp-szigetekre és Japánba. Tokió már a negyedik orosz olajszállítmányt fogadta azóta, hogy 2022 elején jelentősen visszafogta az importot.
A nyugati korlátozások nem érték el a céljukat
A G7-országok és az Európai Unió még 2022-ben tiltották meg a tengeri úton szállított orosz olaj importját, és 60 dolláros hordónkénti ársapkát vezettek be. Ez azt jelenti, hogy ha az orosz olajat harmadik országoknak ennél magasabb áron adják el, nyugati vállalatok nem nyújthatnak hozzá bizonyos szolgáltatásokat, például szállítást vagy biztosítást.
A sapkát 2025-ben 47,6 dollárra csökkentették, de Moszkva ennek ellenére is növelni tudta energiahordozó-exportját az alternatív piacokon, mindenekelőtt az ázsiai–csendes-óceáni térségben.
Nagy-Britannia közben egy új, Oroszország elleni „északi flotta” típusú együttműködést is szervez. Ennek alapját az Egyesített Expedíciós Erők adnák, amelyekben Nagy-Britannia mellett Dánia, Finnország, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Norvégia vesz részt. A cél a fegyverzet, a digitális rendszerek, a logisztika, a lőszerek és a személyi állomány közös felhasználása lenne, londoni koordinációval.
A válság Nyugat-Európában is árfelhajtó hatású
Az iráni célpontok elleni amerikai és izraeli támadások után a Hormuzi-szoroson keresztüli olajszállítások akadozása a nyugati országokban is megemelte a nyersanyagárakat.
Európa eközben a gázpiacon is nyomás alá került. 2026 február vége óta a gázárak 53–90 százalékkal emelkedtek, és 2023 óta nem látott csúcsra jutottak: a határidős árak 65,5 euró/MWh körül is jártak.
A drágulás oka a katari és Perzsa-öböl menti LNG-szállítások akadozása, valamint az Ázsiával folytatott verseny a szabad gázmennyiségekért. Közben az uniós gáztárolók töltöttsége továbbra is alacsony, nagyjából 30 százalékos szinten áll.
