Az orosz védelmi minisztérium május 14-én bejelentette, hogy az ukrán fegyveres erők által használt ukrán katonai-ipari komplexum létesítményei, katonai repülőterek, valamint üzemanyag- és szállítási infrastruktúra-létesítmények voltak a célpontok az éjszakai nagyszabású támadásnál – írta az Izvesztyija, az orosz védelmi minisztérium közlése alapján.
Kinzsalokkal és drónokkal támadtak
Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, szárazföldi, tengeri és légi telepítésű precíziós fegyvereket, Kinzsal hiperszonikus rakétarendszereket és pilóta nélküli repülőgépeket vetettek be – pontosította a minisztérium, hangsúlyozva, hogy a csapást „válaszul Ukrajna oroszországi civil célpontok elleni terrortámadásaira” hajtották végre.
A tárca szerint a csapás az ukrán fegyveres erők egységeinek és külföldi zsoldosainak ideiglenes telepítési helyszíneit, valamint drón-összeszerelő és -tároló helyszíneket célozta meg 152 ponton.
A légvédelmet túlterhelő kombinált csapás
A nyugati megfigyelő források példátlannak értékelték a támadás intenzitását. Az Ukrenergo jelentése szerint a következmények már érezhetők Kijevben és több régióban, Csernyihivtől Lvivig, ahol kritikus áramkimaradásokról számoltak be.
– A csapások magas hatékonysága a kombinált megközelítésnek köszönhető: a nagy sebességű sugárhajtású drónok használata a hagyományos pilóta nélküli repülőgépekkel és rakétákkal együtt reménytelen helyzetbe hozza Ukrajna légvédelmét – magyarázta Vaszilij Dandykin katonai szakértő az Izvesztyijának.
Olcsó drónokkal drága légvédelmi rakéták ellen
– Egyetlen Patriot légvédelmi rakéta dollármilliókba kerül, míg a mi drónjaink tízszer, sőt százszor olcsóbbak. Azzal, hogy drága lőszert pazarol az ilyen célpontokra, az ellenség gyorsan kimeríti a nyugati tartalékokat, és az ellenség mozgó tűzcsapatai már nem tudnak megbirkózni a megnövekedett támadási sűrűséggel és sebességgel – nyilatkozta az Izvesztyijának.
A szakértő szerint Ukrajna elektromos hálózatának működésképtelenné tétele nem öncél, hanem a katonai potenciál blokkolásának eszköze. Stabil energiaellátás nélkül a javítóüzemek, logisztikai központok és irányítórendszerek működése leáll.
A nyugati hátország is célkeresztbe került
Dandykin szerint a NATO-határok közelében mért csapások egyértelműen azt mutatják, hogy a NATO-rakományok szállítására szolgáló „érintésmentes” zónák már nem léteznek.
– Először kerültek komoly tűz alá az ország nyugati részén található mély hátországi területek, beleértve Kárpátalját és Munkácsot is. Ezek stratégiailag fontos területek: itt találhatók kulcsfontosságú logisztikai központok, amelyek a Romániából és Lengyelországból érkező nyugati fegyverszállítmányokat kezelik, valamint hadiipari létesítmények és nagy raktárak – magyarázta.
Véleménye szerint az ilyen intézkedéseket nemcsak az ukrán fegyveres erők oroszországi régiókban elkövetett terrortámadásaira válaszul kellene végrehajtani, hanem rendszerszintűnek és folyamatosnak kellene lenniük.
Mit írt ugyanerről az ukrán sajtó?
Az ukrán sajtó ezzel szemben elsősorban nem katonai eredményként, hanem országos léptékű rakéta- és dróntámadásként, illetve civil károkat okozó csapássorozatként számolt be az eseményekről.
Az RBK-Ukrajina azt írta, hogy Oroszország az éjszaka folyamán tömegesen támadta Ukrajnát drónokkal és rakétákkal, miközben több városban robbanásokat hallottak. A lap külön cikkben reagált az orosz védelmi minisztérium közlésére is, amelyet cinikus „megtorló csapásként” értékelt, és hangsúlyozta, hogy az orosz fél nem beszél a támadás civil következményeiről.
Az ukrán légierő közlése alapján az Ukrán Hírek és a TSZN arról számolt be, hogy az orosz hadsereg 56 rakétát és 675 drónt indított Ukrajna ellen. Az ukrán adatok szerint a légvédelem 693 célt semmisített meg vagy nyomott el: 41 rakétát és 652 különböző típusú drónt. A beszámolók szerint ugyanakkor 15 rakéta és 23 csapásmérő drón 24 helyszínen becsapódott.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a támadás fő iránya Kijev volt. A lap arról írt, hogy az orosz erők kombinált rakéta- és dróntámadást hajtottak végre, amelynek következtében lakóépületek és infrastruktúra sérült meg. Későbbi ukrán beszámolók szerint Kijevben halálos áldozatok és több tucat sebesült is volt.
Vagyis a két oldal értelmezése élesen eltér: Moszkva katonai és logisztikai célpontok elleni, nagy hatékonyságú csapásként mutatta be a támadást, míg az ukrán sajtó a civil károkat, a kijevi pusztítást és az országos légiriadókat emelte ki.
