A 90 dollár feletti Urals-olajár az év végéig elég lehet ahhoz, hogy az orosz költségvetés hiánya visszaközelítsen a tervezett szinthez, de a büdzsé egyensúlyba hozásához már tartósan 100 dollár feletti ár kellene – írta az Izvesztyija szakértői becslések alapján. Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint a költségvetés január és április között már 5,9 ezer milliárd rubeles mínuszba került, miközben a teljes évre tervezett hiány 3,8 ezer milliárd rubel.
A magas nyersolajár tehát nem fordítaná többletbe az államháztartást, de akár 2 ezer milliárd rubelnyi pluszbevételt is hozhatna 2026-ban. Ehhez azonban az kellene, hogy az Urals az év hátralévő részében legalább 90 dollár körül maradjon.
Áprilisban az orosz olaj adózási célokra számolt átlagára 94,87 dollár volt hordónként, ami 2014 óta a legmagasabb érték. Májusban pedig az Izvesztyija szerint az Urals egyes időpontokban már 100 dollár fölött is járt, miközben a Brent világpiaci ára a közel-keleti feszültségek miatt erősen megugrott.
A minisztérium nem hisz az árrobbanásban
A gazdaságfejlesztési minisztérium ennek ellenére nem módosította érdemben az Uralsra vonatkozó éves előrejelzését. A tárca továbbra is 59 dolláros átlagárral számol 2026-ra, vagyis jóval alacsonyabb értékkel, mint amit a tavaszi piaci árak mutatnak.
A minisztérium szerint az év eleji árak még kifejezetten alacsonyak voltak: az Urals januárban és februárban átlagosan 45 dollár körül mozgott, márciusban 77 dollárra, áprilisban pedig 95 dollár közelébe emelkedett. Emiatt az éves átlagár várhatóan akkor is jóval alacsonyabb lesz a mostani csúcsoknál, ha a nyersanyagárak egy ideig magasan maradnak.
A tárca álláspontja szerint a Perzsa-öböl körüli feszültségek javították ugyan az orosz költségvetés helyzetét, de ez nem tekinthető tartós tényezőnek. A következő évekre is óvatos pályát várnak: az Urals ára a minisztérium szerint nagyjából 50 dollár körül alakulhat.
Az erős rubel részben elviszi a többletet
A drága olaj hatását jelentősen tompítja az erős rubel. A költségvetés korábban 92 rubel körüli dollárárfolyammal számolt, a valóságban azonban a dollár május elején 75 rubel körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy az exportőrök ugyan magasabb dollárárat kapnak, de a bevétel rubelben számolva kisebb, mint amire a költségvetés eredetileg épített.
Szakértői becslések szerint a rubel erőssége havonta mintegy 110 milliárd rubeles bevételkiesést okozhat a költségvetési várakozásokhoz képest. Így hiába hozhatna a 95 dolláros Urals elméletileg akár 400–450 milliárd rubelnyi havi pluszt, a tényleges többlet inkább 300 milliárd rubel körül lehet.
A pénzügyminisztérium májustól újra devizavásárlásokba kezdett a költségvetési szabály alapján, de a műveletek volumene a piaci várakozásoknál kisebb lett. A szakértők szerint ez korlátozhatja a rubel további erősödését, de önmagában nem okoz érdemi gyengülést.
A dempfer és a diszkont is csökkenti a bevételt
A többletbevételeket egy másik tényező is apasztja: az úgynevezett üzemanyag-dempfer. Ez az orosz állami mechanizmus arra szolgál, hogy a magas világpiaci árak idején a kormány kompenzálja az olajcégeket, ha azok nem emelik meg jelentősen a belföldi benzin- és dízelárakat.
Áprilisban a dempferkifizetések az Izvesztyija által idézett becslések szerint 377 milliárd rubelt is elvihettek, vagyis a magas olajárból származó többlet jelentős részét felemészthette a belső árstabilizáció.
Emellett továbbra is számít az Urals Brenthez viszonyított árengedménye. A gazdaságfejlesztési minisztérium adatai szerint áprilisban az orosz olaj diszkontja 23,94 dollár volt a Brenthez képest. A jüanban és rúpiában történő elszámolások növekedése szintén szűkítheti a rubelben mért bevételt.
Óvatos költségvetési politika
A friss makroelőrejelzés szerint az orosz gazdaság tovább növekszik, de jóval lassabban, mint korábban. A minisztérium 2026-ra mindössze 0,4 százalékos GDP-növekedést vár, szemben a 2024-es 4,3 százalékos és a 2025-ös 1 százalékos bővüléssel. A lassulást a gyenge beruházási dinamika, a magas kamatszint, az erős rubel és az ipari növekedés megtorpanása magyarázza.
Az inflációs előrejelzést közben felfelé módosították: a korábbi 4 százalék helyett 2026 végére 5,2 százalékos pénzromlással számolnak. A reálbérek várhatóan 2,2 százalékkal emelkednek, a reáljövedelmek viszont csak 0,8 százalékkal nőhetnek.
A magas olajár tehát rövid távon javíthatja Moszkva mozgásterét, de nem változtatja meg a költségvetési politika alaplogikáját. Az orosz vezetés a többletbevételeket nem költekezésre, hanem a hiány mérséklésére és a tartalékok feltöltésére használná. A helyzet kulcsa továbbra is az, hogy a közel-keleti válság csak átmeneti árrobbanást okoz-e, vagy tartósan magasan tartja az olajárakat.
