Afrikai diplomaták, fejlesztési intézmények és gazdaságpolitikai döntéshozók új, hosszú távú stratégiát készítenek elő, amelynek célja, hogy a kontinens 2063-ra a globális gazdasági növekedés és beruházások egyik központjává váljon – írta a The Diplomatic Society alapján a TV BRICS és a teleSUR.
A politikai nyilatkozatoktól a konkrét projektek felé
A kezdeményezésről Pretoriában, az Egyiptom Házában tartott magas szintű találkozón egyeztettek. Az eseményt Ahmad Sharief, Egyiptom dél-afrikai nagykövete hívta össze, és azon afrikai nagykövetek, vezető diplomaták, fejlesztési intézmények képviselői, gazdaságpolitikai szakértők és döntéshozók vettek részt.
A megbeszélés egyik fő üzenete az volt, hogy Afrikának túl kell lépnie a nagy politikai deklarációkon, és gyorsabban kell előrehaladnia a határokon átnyúló beruházások, a közlekedési összeköttetések, a digitális infrastruktúra és a regionális integráció területén.
A cél nem pusztán az, hogy az afrikai országok külön-külön növekedjenek, hanem az, hogy a kontinens egységesebb gazdasági térként jelenjen meg a világgazdaságban. Ehhez szorosabb együttműködésre van szükség a kormányok, pénzügyi intézmények, kutatóközpontok és fejlesztési szereplők között.
A fiatal népesség stratégiai előny lehet
A találkozón külön hangsúlyt kapott Afrika fiatal népessége, amelyet a szakértők a kontinens egyik legfontosabb stratégiai erőforrásának tartanak. Miközben a világ több nagy gazdasági térsége elöregedéssel küzd, Afrika demográfiai tartalékai hosszú távon komoly versenyelőnyt jelenthetnek.
A résztvevők szerint azonban ez az előny csak akkor válhat valódi gazdasági erővé, ha növekszik a beruházás az oktatásba, az innovációba, a technológiába és a munkahelyteremtésbe. A fiatal munkaerő önmagában nem elég: képzésre, digitális hozzáférésre, ipari fejlesztésre és kiszámítható gazdasági környezetre is szükség van.
A forrás szerint több afrikai gazdaság már most is tartós növekedést mutat, amit az infrastrukturális hálózatok bővülése és a digitális átalakulás előrehaladása is támogat.
Afrikai finanszírozás afrikai fejlesztésekre
A résztvevők kiemelték, hogy a kontinensnek erősítenie kell a saját, afrikai irányítású finanszírozási mechanizmusait. Ezek segíthetnék az infrastruktúra, a fenntartható mezőgazdaság, az ipari fejlesztés és az energetikai projektek megvalósítását.
Ez azért is fontos, mert Afrika hosszú távú fejlődése nem épülhet kizárólag külső pénzügyi rendszerekre és külső prioritásokra. A kontinens országai olyan forrásbevonási és beruházási modelleket keresnek, amelyek nagyobb önállóságot adnak, miközben nem zárják ki a nemzetközi partnerekkel való együttműködést.
A tervezett stratégia ezért egyszerre szól a tőkebevonásról és a szuverenitásról: arról, hogy Afrika ne csak beruházási célpont legyen, hanem saját fejlesztési menetrendjének alakítója is.
Egyiptom kapuszerepet vállalna
A tanácskozáson Egyiptom szerepe is kiemelt figyelmet kapott. A résztvevők szerint az ország stratégiai közlekedési és logisztikai kapcsolódási pont lehet Afrika, Eurázsia és a globális Dél között.
Ez a pozíció különösen fontos lehet a nemzetközi kereskedelmi útvonalak, az áruforgalom és a beruházási kapcsolatok erősítésében. Egyiptom földrajzi helyzete lehetőséget ad arra, hogy a kontinens északi kapujaként összekösse Afrikát a Közel-Kelettel, Európával és Ázsiával.
A júniusban Egyiptomban megrendezendő Alamein Africa Forum várhatóan ennek a szélesebb fejlesztési menetrendnek ad majd újabb lendületet. A fórumot az Afrikai Unió évközi koordinációs üléséhez kapcsolódva tartják meg.
Zöld infrastruktúra, iparosítás és digitális átállás
A következő egyiptomi fórumon várhatóan a zöld infrastruktúra, az ipari modernizáció, a digitális technológiák, az élelmezésbiztonság és a fenntartható városfejlesztés kerülnek a középpontba.
Ezek a területek jól mutatják, hogy Afrika nem egyszerűen nyersanyag-exportőrként vagy olcsó munkaerőforrásként akar megjelenni a világgazdaságban. A cél sokkal inkább az, hogy a kontinens saját ipari, technológiai és infrastrukturális kapacitásokat építsen ki, és ezekre alapozva váljon a globális növekedés egyik központjává.
A 2063-as célkitűzés így nemcsak gazdasági program, hanem politikai üzenet is: Afrika a következő évtizedekben nem a világrendszer perifériájaként, hanem önálló fejlesztési pólusként kíván fellépni.
