Az elmúlt napokban Khaled Al-Shuraian vezérőrnagy, a kuvaiti fegyveres erők vezérkari főnöke és egy lehetséges kuvaiti-pakisztáni katonai együttműködésről tárgyalt a Kuvaitba látogató Naveed Abbas dandártábornokkal, a pakisztáni hadsereg műveleti csoportfőnökével.
A kuvaiti hadsereg vezérkara, illetve a pakisztáni tábornokot kísérő katonai delegáció egy jövőbeli kuvaiti-pakisztáni védelmi együttműködés tartalmáról és szövegéről egyeztettek. Az egyezmény hasonló lenne a 2025-ben aláírt szaúdi-pakisztáni védelmi egyezményhez (Strategic Mutual Defense Agreement), melynek értelmében Pakisztán csapatokat telepít Szaúd-Arábiába egy esetlegesen Iránból érkező támadás kivédésére.
Kuvait és Pakisztán katonai együttműködése
A két ország korábban már több alkalommal hajtott végre közös hadgyakorlatokat és Pakisztán több öböl menti arab ország hadserege számára segédkezett a csapatok kiképzésében. Az utóbbi években pedig az öböl államaiban egyre több katonai beszerzésben vesznek részt pakisztáni hadiipari vállalatok. Kuvait és Pakisztán rendőri állománya korábban már több alkalommal is együttműködött a terrorelhárítás területén.
Az iráni-amerikai konfliktus hatásai
Az Irán ellen indított amerikai-izraeli katonai művelet kezdete óta Kuvait területét is többször érték drón támadások, hiszen Irán minden olyan ország ellen hajt végre támadásokat ahol amerikai bázisok találhatók.
A folyamatos iráni rakéta és drón támadások hatására azonban az Egyesült Államok több Öböl-menti országban megszüntette bázisait, vagy pedig csökkentette katonai jelenlétét. Donald Trump elnök ezen döntése pedig negatívan érintette az amerikai katonai támogatásra, illetve védelemre számító arab államokat.
Úgy tűnik, hogy az Öböl-menti arab államok csalódtak az Egyesült Államokban, és ezért más katonai szövetségesek, illetve partnerek után néznek. Jó példa erre az alakulóban lévő kuvaiti-pakisztáni védelmi együttműködés.
Szaúd Arábia 2025-ben már aláírta védelmi egyezményét Pakisztánnal, miután a szomszédos Katart területét (az ott tárgyaló Hamasz tisztségviselők miatt) több izraeli támadás is érte és Doha semmilyen támogatást nem kapott az Egyesült Államoktól, pedig az ország légterének védelmét az amerikai csapatoknak kellett volna biztosítania.
