Kitört a kamcsatkai Sivelucs vulkán, amely csütörtök reggel mintegy 4,5 kilométer magas hamuoszlopot lövellt az égbe – közölte az Interfax a Kamcsatkai Vulkánkitörés-reagáló Csoport, vagyis a KVERT adatai alapján. A hamufelhő a tűzhányótól 30 kilométerre kelet–délkeleti irányba húzódott, a szél pedig a Kamcsatka-öböl felé sodorta a vulkáni hamut.
A vulkanológusok szerint a Sivelucs kitörése nem zárult le. A mostani hamukibocsátás mellett a légkörben továbbra is észlelhető egy nagyobb, korábbi kitörésekből származó hamufelhő is. Az Interfax szerint ez a felhő 135×60 kilométeres kiterjedésű, és már mintegy 746 kilométerre található a vulkántól.
Narancssárga riasztás a légi közlekedésben
A Sivelucsra narancssárga légi közlekedési veszélykódot rendeltek el. Ez azt jelenti, hogy a vulkán aktivitása már veszélyt jelenthet a légi forgalomra, különösen a hamufelhőkkel érintett térségekben. A vulkáni hamu a repülőgépek számára különösen veszélyes, mert károsíthatja a hajtóműveket, csökkentheti a látótávolságot, és a repülésbiztonságot is veszélyeztetheti.
A nemzetközi gyakorlatban a narancssárga kód arra utal, hogy a vulkán fokozott nyugtalanságot mutat, vagy kitörés van folyamatban, de a hamukibocsátás még nem éri el a vörös riasztás szintjét. A vörös kódot akkor alkalmazzák, ha jelentős hamukibocsátás várható vagy már zajlik.
A körzeti hatóságok közlése szerint az Uszty-kamcsatszkij járás településein egyelőre nem regisztráltak hamuesőt, de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bármikor újabb hamukitörések következhetnek.
Oroszország egyik legaktívabb vulkánja
A Sivelucs Kamcsatka egyik legaktívabb és legnagyobb tűzhányója. A vulkán a félsziget északi részén, a Kljucsi nevű településtől mintegy 45 kilométerre található; a településen körülbelül ötezren élnek. A tűzhányó korát 60–70 ezer évre becsülik.
A vulkán tevékenysége az elmúlt hónapokban többször is veszélyt jelentett a légi közlekedésre. Januárban például több kilométer magas hamuoszlopot lövellt ki, akkor a hamufelhő több mint száz kilométerre terjedt szét a vulkántól. A helyi vulkanológiai intézet igazgatója, Danyila Csebrov akkor úgy fogalmazott, hogy a Sivelucs gyakorlatilag szinte sosem nyugszik meg teljesen, és gyakoriak nála a kisebb, epizodikus hamukibocsátások.
Márciusban vörös riasztást is kiadtak
A Sivelucs márciusban is jelentős aktivitást mutatott: akkor a hamufelhő akár 11 kilométeres magasságba is emelkedett, ezért az orosz hatóságok rövid időre a legmagasabb, vörös légi közlekedési veszélyességi fokozatot hirdették ki. A riasztást később narancssárgára mérsékelték, miután nem észleltek újabb, nagy hamukibocsátással járó robbanásokat.
A vulkán 2023-ban az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kitörését produkálta, amikor a környező településeket vastag hamuréteg borította be. A mostani kitörés ennél jóval mérsékeltebbnek tűnik, de a szakértők szerint a Sivelucs jellege miatt a helyzetet folyamatosan figyelni kell.
A vulkánok ma is kiszámíthatatlan erők
A vulkánkitörések évszázadok óta foglalkoztatják az emberiséget, nem véletlenül: látványos, de veszélyes természeti jelenségekről van szó, amelyek rövid idő alatt képesek átalakítani a környezetet. Ma már a műholdas megfigyelés, a szeizmológiai mérések és a vulkáni gázok elemzése sokkal pontosabb képet ad a folyamatokról, mint korábban, de a kitörések pontos időzítése és lefolyása továbbra is komoly kihívás.
Európában elsősorban az olaszországi Vezúv számít történelmi emlékezetben is élő „időzített bombának”. A vulkán 79-ben elpusztította Pompejit és Herculaneumot, majd 1944-ben is kitört. Azóta szunnyad, de a környék sűrűn lakott, ezért a megfigyelése továbbra is kiemelt jelentőségű.
A Sivelucs esete arra emlékeztet, hogy a vulkánok nemcsak a közvetlen környezetükben okozhatnak gondot. Egy nagyobb hamufelhő több száz kilométerre is elsodródhat, és akár regionális légi közlekedési fennakadást is okozhat. Kamcsatkán ezért a vulkánok működése nem rendkívüli, de minden újabb kitörésnél azonnal vizsgálni kell, merre tart a hamu, milyen magasságba jut, és jelent-e veszélyt a településekre vagy a repülésre.
