India mintegy 10 milliárd dolláros infrastruktúra‑fejlesztésbe kezdett a Nagy‑Nikobár‑szigeten – közölte a Nikkei Asia. A Nagy‑Nikobár sziget az Andamán‑ és Nikobár‑szigetekhez tartozik, és stratégiai ponton fekszik a Malaka‑szoros közelében, amely a világ egyik legforgalmasabb kelet–nyugati hajózási útvonala. Ez a vízi főútvonal a globális kereskedelem döntő részét bonyolítja le.
Mit tervez India
A most induló fejlesztés nemzetközi átrakó konténerterminált, kettős rendeltetésű repülőteret, erőműveket és egy akár 650 ezer fős lakosságot kiszolgáló települést foglal magában. A beruházás első fázisa, amely elsősorban a Galathea‑öbölben építendő konténerterminálra összpontosít, 2035‑ig tart, és körülbelül 5 milliárd dollárt tesz ki.
A Narendra Modi vezette indiai kormány stratégiai okokra hivatkozik, hangsúlyozva, hogy a fejlesztés célja „a létfontosságú globális kereskedelmi útvonalak biztosítása, az energiabiztonság szavatolása és a hosszú távú stratégiai ellenálló képesség kiépítése”.
Geopolitikai összefüggések
Elemzők szerint az Andamán‑ és Nikobár‑szigetek stratégiai fontossága az indo‑csendes‑óceáni térségben erősödő geopolitikai versengés miatt került még jobban előtérbe. Kína növekvő haditengerészeti és infrastrukturális jelenléte az Indiai‑óceánon — többek között Pakisztánban és Srí Lankában kiépített kapcsolatok révén — növeli India fenyegetettségérzetét. India így saját, nagy kapacitású átrakó csomópontra törekszik, csökkentve függőségét a szingapúri és colombói kikötőktől.
Környezetvédelmi és társadalmi aggályok
A fejlesztést környezetvédelmi kutatók, antropológusok és civil szervezetek hevesen bírálják. A Nagy‑Nikobár sűrű trópusi esőerdőknek, érzékeny korallzátonyoknak és számos veszélyeztetett fajnak — köztük a kérgesteknősnek — ad otthont, amelynek fészkelőhelye éppen a tervezett terminál helyszínén van.
Rahul Gandhi áprilisi látogatása után az Indiai Nemzeti Kongresszus ezt „ökológiai katasztrófának” nevezte, és parlamenti vitát sürgetett. Kritikusok szerint a hatóságok alulbecsülik a beruházás ökológiai következményeit.
Földrajzi és lakossági kockázatok
A helyi lakosok a sziget földrengésveszélyes jellegére is felhívták a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a 2004‑es pusztító szökőár súlyosan érintette a térséget. Ugyanakkor sok lakos támogatja a fejlesztést, mert jobb infrastruktúrát, egészségügyi ellátást és munkahelyeket várnak tőle.
Zöld jelzés a beruházásnak
A Nemzeti Zöld Törvényszék (NGT) idén februárban helybenhagyta a beruházás környezetvédelmi engedélyét, stratégiailag fontosnak ítélve azt, és megállapította, hogy az engedélyezési folyamatba megfelelő biztosítékokat építettek be.
