Az utóbbi napokban Kína és Pakisztán abban állapodott meg, hogy bővítik stratégiai együttműködésüket, és megerősítik virágzó kereskedelmi, valamint gazdasági kapcsolataikat. A Reuters beszámolója szerint a két ország „új, széles körű konszenzusra” jutott a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó, vagyis a CPEC fejlesztéséről, valamint a pakisztáni Gwadar kikötő regionális összeköttetési csomóponttá alakításáról.
Gwadar lehet a közös kereskedelmi csomópont
Ennek érdekében létrehoznak, illetve továbbfejlesztenek egy közös úgynevezett gazdasági folyosót a két ország között, a pakisztáni–iráni határ közelében fekvő Gwadar kikötőjét pedig jelentős közös kereskedelmi csomóponttá fejlesztik.
Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök a múlt héten éppen ezért utazott Pekingbe, hiszen a Gwadar kikötő fejlesztésére régóta keresnek befektetőket. Az utóbbi időszakban megromlott afgán–pakisztáni kapcsolatok ugyanis rossz hatással vannak a pakisztáni gazdaságra, valamint a korábban Afganisztán irányából érkező áruforgalomra.
Peking nyitna más országok felé is
A pakisztáni kikötő fejlesztésének terve pozitív visszhangra talált Kínában. A pakisztáni miniszterelnök erről tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, valamint Li Csiang miniszterelnökkel. A kínai fél jelezte, hogy más országokat is szívesen látna a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó elnevezésű projektben.
A Reuters szerint a közös nyilatkozat a CPEC „magas színvonalú” fejlesztését hangsúlyozta, és külön kitért arra is, hogy a projektbe harmadik országok is bekapcsolódhatnak. Ez arra utal, hogy Peking és Iszlámábád a folyosót nem pusztán kétoldalú infrastrukturális programként, hanem szélesebb regionális kereskedelmi rendszerként képzeli el.
Az Új Selyemút egyik zászlóshajója
A Pakisztánnal közös kereskedelmi folyosó terve illeszkedik a Kína által évekkel ezelőtt meghirdetett Új Selyemút, vagyis az Egy övezet, egy út kezdeményezésbe. Ennek értelmében kereskedelmi folyosókat hoznak létre Kína, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, Afrika és Európa között, miközben támogatják az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket.
A CPEC a kínai Új Selyemút egyik zászlóshajóprojektje: célja, hogy Kína nyugati, Hszincsiang tartománybeli térségét összekapcsolja a pakisztáni Gwadar kikötővel, az Arab-tenger partján. Ezzel Kína közvetlenebb kijáratot kaphatna a Közel-Kelet és az Indiai-óceán térsége felé.
Korábban már több ezer kilométer utat és vasutat építettek hasonló célból több térségbeli ország területén is. Irakban pedig kínai vállalatok az al-Fáw kikötő fejlesztésébe is bekapcsolódtak.
Szárazföldi utak és átjárók fejlesztése
A közös terv érdekében jelentős összegeket fordítanak majd a Khunjerab-hágó fejlesztésére, valamint a Karakoram autópálya korszerűsítésére is. Ez az egyetlen nagy szárazföldi összeköttetés Kína és Pakisztán között.
A Reuters szerint a két fél külön nevesítette ezeket a fejlesztéseket, mivel a Karakoram autópálya és a Khunjerab-hágó kulcsszerepet játszik a Kína és Pakisztán közötti szárazföldi áruforgalomban.
Pakisztán éppen ezért kijelentette, hogy garantálni fogja a térségbe érkező kínai munkások, valamint a projektet megvalósító kínai vállalatok biztonságát. Erre azért van szükség, mert korábban már több támadás is ért kínai érdekeltségeket és kínai állampolgárokat a térségben tevékenykedő fegyveres csoportok részéről.
Kína gazdasági érdeke az iráni béke
A kínai kormány jelezte, hogy nagyra értékeli Pakisztán szerepét az amerikai–iráni béketárgyalásokon, hiszen Kínának is érdeke, hogy Iránban béke legyen, és zavartalan maradjon a kínai–iráni kereskedelem. Ez különösen igaz az iráni olaj Kína felé irányuló szabad áramlására.
A Reuters korábbi beszámolója szerint Hszi Csin-ping a pakisztáni miniszterelnökkel folytatott találkozón méltatta Iszlámábád regionális békeerőfeszítéseit, különösen az Iránnal kapcsolatos közvetítői szerepet.
Gazdasági folyosóból geopolitikai tengely
A Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó így egyszerre kereskedelmi, infrastrukturális és geopolitikai projekt. Pakisztán számára lehetőséget kínál arra, hogy Gwadar révén regionális kereskedelmi kapuvá váljon, Kína számára pedig stratégiai kijáratot biztosíthat az Arab-tengerre, közelebb a Közel-Kelet energiapiacaihoz.
A mostani megállapodás ezért nem pusztán újabb beruházási ígéret: azt jelzi, hogy Peking és Iszlámábád a következő években még szorosabban össze akarja kapcsolni gazdasági, logisztikai és biztonsági érdekeit.
