Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők civil lakosság elleni támadásaira válaszul következetesen megtorlócsapásokat fog mérni az ukrán döntéshozatali központokra. A minisztérium a sztarobilszki kollégiumi épület elleni támadás után adott ki közleményt, amelyben a történteket „terrorista támadásnak” minősítette.
Védelmi-ipari célpontokat emleget Moszkva
– A fegyveres erők megkezdik a kijevi ukrán védelmi ipar vállalatai elleni csapások végrehajtását, beleértve azokat a konkrét helyszíneket, ahol a kijevi rezsim – a NATO-szakértők segítségével, akik az alkatrészek szállításáért, a hírszerzési adatok biztosításáért és a célmegjelölésért felelősek – a drónok tervezését, gyártását, programozását és bevetésre való felkészítését végzi. A csapások a döntéshozatali központokat és a parancsnokságokat is érintik – figyelmeztetett az orosz külügyminisztérium.
A tárca szerint ezek a létesítmények az ukrán fővárosban találhatók, ezért felszólította a diplomatákat és a nemzetközi szervezetek képviselőit, hogy mielőbb hagyják el Kijevet, a helyi lakosokat pedig arra kérte, hogy ne közelítsenek a katonai és közigazgatási infrastruktúrához.
A sztarobilszki támadásra hivatkoznak
Az orosz külügyminisztérium szerint a sztarobilszki támadással a Zelenszkij-kormányzat és nyugati támogatói megmutatták, hogy semmibe veszik a nemzetközi humanitárius jog normáit, köztük az 1949-es genfi egyezményeket és az 1989-es gyermekjogi egyezményt.
– Mindez meghaladta a türelmünk mértékét – hangsúlyozták a minisztériumban.
Az orosz állítások szerint május 22-én éjjel ukrán drónok támadtak egy sztarobilszki főiskolai kollégiumra, ahol 86 hallgató tartózkodott. A támadás következtében az épület részben összeomlott. Az áldozatok számáról több, időben változó adat jelent meg: a Reuters május 23-i beszámolója szerint az orosz tisztviselők akkor 18 halottról, több mint 40 sebesültről és további eltűntekről beszéltek, miközben a későbbi orosz közlések 21 áldozatot emlegettek.
Putyin szerint nem véletlen találat volt
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a támadás nem volt véletlen. Azt állította, hogy a drónok több hullámban érkeztek, és célzottan ugyanazt a helyszínt támadták. Putyin arról is beszélt, hogy a kollégium közelében nem voltak katonai vagy hírszerzési létesítmények, ezért szerinte nem lehet arról beszélni, hogy a drónokat légvédelem vagy elektronikai hadviselés térítette volna el.
A Reuters szerint az orosz elnök utasította a hadsereget, hogy készítsen elő válaszlehetőségeket Ukrajnával szemben.
Oresnyik, Kinzsal, Iszkander és Cirkon rakéták
Az orosz közlések szerint válaszul az orosz hadsereg csapást mért az ukrán katonai vezetéshez kapcsolódó célpontokra, és többek között Oresnyik, Kinzsal, Iszkander és Cirkon rakétákat alkalmazott.
Oroszország először 2024 novemberében erősítette meg nyilvánosan az Oresnyik használatát, amikor Putyin elnök kijelentette, hogy a rakétát a Dnyipropetrovszkban található Juzsmas katonai-ipari létesítmény elleni támadásban vetették be. A rendszert Moszkva szerint úgy tervezték, hogy több robbanófejet szállítson hiperszonikus sebességgel, és a jelenlegi légvédelmi rendszerekkel gyakorlatilag lehetetlen legyen elfogni.
Rendkívüli ENSZ-ülést is kezdeményeztek
Moszkva az ügyben rendkívüli ENSZ Biztonsági Tanács-ülést is kezdeményezett. A Reuters beszámolója szerint az ülésen Oroszország háborús bűncselekménnyel vádolta Ukrajnát, míg Ukrajna alaptalannak nevezte az orosz állításokat. Több ország a helyszínhez való hozzáférést sürgette, az ENSZ tisztviselői pedig általánosságban elítélték a civilek elleni támadásokat.
