A Kreml szerint Európa jelenlegi szerepében nem lehet közvetítő az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalásokon, mert Moszkva álláspontja szerint maga is a konfliktus egyik részesévé vált. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője ugyanakkor azt is jelezte, hogy hosszabb távon elkerülhetetlen lesz az európai biztonsági architektúra megvitatása, és ezt Európa részvétele nélkül nem lehet majd megtenni – írta az Izvesztyija.
A Kreml szerint Európa a konfliktus része
Dmitrij Peszkov az Izvesztyija kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: Európa jelenleg Ukrajna oldalán a konfliktus résztvevője.
– Jelenleg Európa a konfliktus résztvevője Ukrajna oldalán. Ne felejtsék el, hogy európai fegyverek közvetlenül lőnek ránk, és ettől lehetetlen elvonatkoztatni – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint ilyen státuszban Európa semmilyen módon nem tarthat igényt közvetítői szerepre az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalásokon.
Moszkva szerint a fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút
A Kreml szóvivője azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva szerint a béke gyorsabban elérhető lenne, ha minden ország leállítaná az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.
– Azt várnánk, hogy minden ország ilyen döntést hozzon, és akkor gyorsabban beköszöntene a béke – fogalmazott Peszkov arra a kérdésre válaszolva, számítottak-e Moszkvában Magyarország ilyen irányú döntésére.
A Kreml álláspontja tehát az, hogy a nyugati fegyverszállítások nem a rendezést, hanem a konfliktus elhúzódását szolgálják. Moszkva szerint emiatt az európai országok nem tekinthetők semleges szereplőnek.
A tárgyalásokra mégis szükség lesz Európával
Peszkov néhány nappal korábban ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a jövőben el fog jönni az idő, amikor tárgyalni kell Európa biztonsági architektúrájáról. A Kreml szerint ezt az európaiak részvétele nélkül lehetetlen megtenni.
– Így vagy úgy, a jövőben meg kell majd vitatni Európa jövőbeli biztonsági architektúráját. Ezt európaiak nélkül lehetetlen megtenni. Ezért tárgyalásokra így vagy úgy szükség lesz – mondta Peszkov.
A szóvivő hozzátette: Moszkva komolyan veszi azokat a jelzéseket, amelyek esetleges európai tárgyalókról szólnak, de konkrét döntés egyelőre nincs. Szerinte Európa maga is érti, hogy szükség lesz párbeszédre Oroszországgal, de csak most kezd „megérni” erre a felismerésre.
Putyin nyitott lenne az európai párbeszédre
Peszkov szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott az Európával folytatandó tárgyalásokra. A Kreml azonban úgy látja, hogy a nyugati fővárosok részéről egyelőre nincs valódi politikai kezdeményezés.
A szóvivő úgy fogalmazott, hogy az európai tárgyalókról szóló viták jelenleg inkább „kváziskolasztikus” jellegűek. Szerinte a valóságban az európai politika továbbra is arra irányul, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára a harc folytatása érdekében, és ne a megállapodás felé terelje Kijevet.
Peszkov hozzátette: a Brüsszellel folytatott párbeszéd lehetőségeiről érdemben majd csak az ukrajnai tárgyalásokban beállt szünet után lehet beszélni.
Felmerültek lehetséges európai közvetítők
Az Izvesztyija szerint a háttérben európai politikai körökben már több név is felmerült esetleges tárgyalóként vagy közvetítőként. A Politico korábban arról írt, hogy ilyen szerepre szóba kerülhetett Jean-Claude Juncker volt európai bizottsági elnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Sauli Niinistö volt finn elnök.
A lehetséges jelöltek között emlegették továbbá Angela Merkel volt német kancellárt, Alexander Stubb finn elnököt és Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt is.
Merkel azonban korábban elutasította, hogy az Európai Unió nevében tárgyalóként lépjen fel Oroszországgal. Álláspontja szerint ilyen egyeztetésekben csak hivatalban lévő állam- és kormányfők vehetnek részt.
Schröder neve is előkerült
Vlagyimir Putyin május 9-én Gerhard Schröder volt német kancellárt nevezte meg olyan személyiségként, akit alkalmasabbnak tartana Moszkva és Brüsszel közötti közvetítői szerepre. Schröder régóta ismert arról, hogy a német politikai eliten belül kivételesen jó kapcsolatot ápolt Moszkvával, bár ez a pozíciója az ukrajnai háború után rendkívül vitatottá vált Európában.
A közvetítői szerep kérdése ezért önmagában is politikai csapda. Moszkva olyan európai tárgyalópartnert szeretne, akit nem tekint teljesen ellenségesnek, Brüsszel viszont nehezen vállalhatna olyan közvetítőt, akit Oroszország túlságosan kedvező szereplőnek tart.
A közvetítés és a biztonsági alku két külön kérdés
A Kreml mostani üzenete kettős. Rövid távon Moszkva szerint Európa nem lehet közvetítő az ukrajnai rendezésben, mert fegyverekkel, politikai támogatással és szankciókkal maga is részt vesz a konfliktusban.
Hosszabb távon viszont Oroszország is elismeri, hogy Európa nélkül nem lehet új biztonsági rendet kialakítani a kontinensen. Ez azt jelenti, hogy a Kreml különbséget tesz az ukrajnai tűzszüneti vagy béketárgyalások közvetítése és a későbbi, szélesebb európai biztonsági alku között.
A mostani orosz álláspont tehát nem az, hogy Európával egyáltalán nem kell tárgyalni. Inkább az, hogy Európa jelenleg nem semleges közvetítő, hanem olyan szereplő, amellyel később külön biztonságpolitikai rendezésről kell majd beszélni.
