Irán továbbra is üzeneteket vált az Egyesült Államokkal, de Teherán szerint egyelőre nincs végleges eredmény, és minden ezzel ellentétes állítás csupán találgatás. Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter az iráni televíziónak adott tájékoztatásában hangsúlyozta: a tárgyalások és az üzenetváltás folytatódik, de amíg nem születik konkrét eredmény, nem lehet megítélni a folyamat kimenetelét.
A külügyminiszter szavai egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a térségben továbbra is feszült a helyzet, és a diplomáciai egyeztetések mellett katonai, energetikai és logisztikai fronton is zajlik az iráni állami mozgósítás. A Tasnim iráni hírügynökség értesülései szerint a felek továbbra is kölcsönös módosításokat javasolnak egy esetleges memorandum tervezetéhez, de sem végleges megállapodás, sem teljes konszenzusos szöveg nem született.
Az iráni források szerint a folyamat még mindig a megjegyzések, pontosítások és vitás pontok egyeztetésének szakaszában jár. Ez arra utal, hogy Teherán és Washington között ugyan fennmaradt a kommunikációs csatorna, de a kulcskérdésekben továbbra sincs áttörés.
Pezeskián társadalmi összefogást sürget
A diplomáciai bizonytalanság közepette Maszúd Pezeskián iráni elnök a belső társadalmi mozgósítás fontosságát hangsúlyozta. Az X-en közzétett üzenetében arról írt, hogy a nagy kihívásokkal való szembenézés nem lehetséges nehézségek vállalása nélkül.
Az elnök szerint az ország csak akkor tud áthaladni a „fordulatokkal és nehéz állomásokkal teli úton”, ha növekszik a társadalmi tudatosság, és létrejön az átfogó népi együttműködés. Pezeskián külön kiemelte, hogy a társadalom előtt világosan be kell mutatni a valós helyzetet, mert csak így lehet bevonni a különböző társadalmi rétegeket a problémák és válságok megoldásába.
Korábban a kormány ülésén is arról beszélt, hogy meg kell erősíteni a nemzeti összhangot, a társadalmi részvételt és a körülmények reális kezelését. Ez a hangsúlyváltás jól illeszkedik az iráni vezetés jelenlegi kommunikációjába: Teherán egyszerre próbálja fenntartani a tárgyalási pozícióját kifelé, és erősíteni a belső stabilitást befelé.
A Forradalmi Gárda készenlétről beszél
A diplomáciai üzenetekkel párhuzamosan Irán katonai oldalon is világossá teszi, hogy nem tekinti lezártnak a konfrontációt. A Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnokhelyettese szerint az iráni fegyveres erők fegyverei készen állnak, és „az ujjak a ravaszon vannak”.
A Fars hírügynökség által idézett nyilatkozatban a parancsnokhelyettes azt üzente az iráni lakosságnak, hogy az ország „az utolsó pillanatig” szembeszáll az ellenség törekvéseivel és túlkapásaival. A kijelentés közvetlenül kapcsolódik a Hormuzi-szoros körüli feszültséghez, amely a világ egyik legfontosabb energia- és kereskedelmi útvonala.
Az iráni Hatam al-Anbija Központi Parancsnokság korábban közölte, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajók, hadihajók és olajszállító tartályhajók kizárólag a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek, és engedélyt kell kérniük a Forradalmi Gárda haditengerészetétől. A parancsnokság figyelmeztetett: a szabályok megszegése komoly kockázatot jelenthet a hajók biztonságára.
Teherán május 21-én jelentette be egy tengeri ellenőrzési övezet létrehozását a Hormuzi-szorosban. Az iráni meghatározás szerint ez a terület a szoros keleti és nyugati oldalán húzódó, Iránhoz és az Egyesült Arab Emírségekhez közeli pontokat köti össze. Ezzel Irán gyakorlatilag azt üzeni, hogy a térség tengeri forgalmának ellenőrzését nem engedi át külső katonai szereplőknek.
Energetikai helyreállítás Dél-Parszban
A katonai nyomásgyakorlás mellett Teherán igyekszik azt is jelezni, hogy az ország stratégiai gazdasági infrastruktúrája képes talpra állni. Toradzs Dehkáni, a Pars Oil and Gas Company vezérigazgatója bejelentette, hogy három tengeri platformon újraindult a termelés a Dél-Parsz közös gázmezőben.
A termelés korábban az amerikai–izraeli támadások következményei miatt állt le. Dehkáni szerint a támadások a Dél-Parszhoz kapcsolódó part menti finomítói és feldolgozó létesítmények egy részében okoztak károkat Busehr tartományban. Emiatt több tengeri platformnak is le kellett állítania a termelését, noha maguk a tengeri létesítmények nem sérültek meg, és teljes kapacitással működőképesek maradtak volna.
A probléma tehát nem a kitermelésnél, hanem a part menti fogadó- és feldolgozókapacitásnál jelentkezett. Az iráni vezetés most azt hangsúlyozza, hogy komoly terv alapján zajlik a maximális gáztermelési és feldolgozási kapacitás helyreállítása, és az újraindítás a meghatározott ütemterv szerint folytatódik.
A Dél-Parsz mező Irán egyik legfontosabb energetikai eszköze. Ezért a termelés újraindítása nem csupán gazdasági, hanem politikai üzenet is: Teherán azt kívánja bizonyítani, hogy a külső katonai csapások nem tudják tartósan megbénítani az ország kulcsfontosságú infrastruktúráját.
Irán tranzitországként is erősítené pozícióját
Az iráni vámhatóság közben arról számolt be, hogy az országon áthaladó árutranzit volumene meghaladta a 20 millió 516 ezer tonnát, ami növekedést jelent az előző két évhez képest. A közlés szerint a tranzit jelentős része vasúton zajlik, ezt követik a közúti szállítási útvonalak.
A jelentés külön kiemeli, hogy az indiai áruk iráni folyosókon keresztül jutnak el Örményország, Törökország és Azerbajdzsán irányába. Ez illeszkedik Teherán hosszabb távú stratégiájába, amelynek célja, hogy Irán regionális közlekedési és tranzitközponttá váljon.
Ebben különösen fontos szerepet játszik az Észak–Dél közlekedési folyosó, amely India, Irán, Oroszország és a Kaszpi-térség összekapcsolásán keresztül kínál alternatívát a hagyományos tengeri útvonalakkal szemben. A márciusi iráni adatok szerint az ország területén áthaladó áruk mennyisége akkor megközelítette a 20,3 millió tonnát, ami 26 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest.
Ez a folyamat különösen fontos a jelenlegi geopolitikai környezetben. Miközben a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger körüli kockázatok növelik a tengeri szállítás bizonytalanságát, Irán azt próbálja bizonyítani, hogy szárazföldi és vasúti folyosóival megkerülhetetlen szereplő lehet Eurázsia új logisztikai térképén.
Tárgyalás, elrettentés és gazdasági túlélés egyszerre
A mostani iráni üzenetekből egy háromszintű stratégia rajzolódik ki. Teherán egyrészt nyitva tartja a tárgyalási csatornát Washington felé, de nem engedi, hogy a folyamatot idő előtt sikerként vagy engedményként értelmezzék. Másrészt katonai készenlétet mutat, különösen a Hormuzi-szorosban, ahol Iránnak közvetlen eszközei vannak a globális energia- és hajózási rendszer befolyásolására.
Harmadrészt a gazdasági ellenállóképességet hangsúlyozza: újraindítja a Dél-Parsz gáztermelését, növeli a tranzitforgalmat, és a nemzetközi közlekedési folyosók egyik kulcsszereplőjeként próbálja pozicionálni magát.
A helyzet lényege éppen ez: Irán nem külön kezeli a diplomáciát, a katonai elrettentést, az energetikát és a logisztikát, hanem egyetlen stratégiai csomag részeként használja őket. A cél az, hogy Teherán a tárgyalóasztalnál ne kiszolgáltatott félként, hanem olyan regionális hatalomként jelenjen meg, amely képes nyomást gyakorolni, túlélni a csapásokat, és közben gazdasági szerepét is erősíteni.
A megállapodás tehát egyelőre nem született meg. De az már látszik, hogy a diplomáciai szövegek mögött egy sokkal szélesebb játszma zajlik: ki ellenőrzi a tengeri átjárókat, ki tudja újraszervezni az energiaellátást, és ki válik megkerülhetetlen tranzitszereplővé az új, blokkosodó világrendben.
