A május 24-i nagyszabású kijevi rakétatámadás során keletkezett roncsok elemzése arra utal, hogy Oroszország bevethette a ritka 9M729-es cirkálórakétát. Ez a lépés komoly kérdéseket vet fel a fegyverválasztás stratégiai logikájával kapcsolatban – írta a Defence Express.
A támadás során egy kijevi iskola területére is becsapódott egy lövedék. A roncsokról helyi lakosok tettek közzé felvételeket, amelyeken a 9M729-es típusnak megfelelő gyári jelzéseket azonosítottak.
A Novator tervezőiroda által fejlesztett, földi indítású cirkálórakétát a tengeri indítású 3M14 Kalibr szárazföldi megfelelőjének tartják. Hatótávolságát a becslések szerint 1500 és 2600 kilométer közé teszik. Éppen ez a nagy hatótávolság volt az oka annak, hogy a fegyver korábban az INF-szerződés megsértésével kapcsolatos viták középpontjába került.
Nem a hagyományos Iszkander-indítóból lövik ki
A 9M729-est az Iszkander hadműveleti-harcászati rakétarendszer platformjáról indítják, de a fegyver nem azonos a rendszercsalád hagyományos, R-500 néven is ismert 9M728-as cirkálórakétájával.
A 9M729-es mérete a maga 7,94 méterével jelentősen meghaladja a 9M728-as körülbelül 7,4 méteres hosszát. Emiatt a rakéta nem kompatibilis a hagyományos Iszkander-K indítójárművel.
A fegyverhez a nagyobb méretű 9P701-es indítórendszer szükséges, amely az Iszkander-M1 konfigurációhoz tartozik. Egy-egy ilyen hordozójármű négy rakétát képes szállítani. Az orosz haderőhöz történő szállításuk a nyílt forrású adatok szerint 2021 körül kezdődhetett meg. Egy 2019-es beszerzési terv alapján Oroszország akár 60 ilyen indítójárművet is hadrendbe kívánt állítani, de a ténylegesen üzemképes darabszám valószínűleg ennél alacsonyabb.
Nagyon kevés lehet belőle az orosz arzenálban
A 9M729-es kifejezetten ritka fegyvernek számít az orosz arzenálban. A teljes körű invázió kezdete óta 2025 októberéig mindössze 23 megerősített bevetését regisztrálták.
Az ukrán katonai hírszerzés becslése szerint 2025 novemberében Oroszország mintegy 50 darabos készlettel rendelkezhetett ebből a rakétából, míg a teljes gyártási megrendelés körülbelül 95 rakétára szólhatott.
A rakéta ritkasága miatt különösen meglepő, hogy Oroszország éppen egy kijevi célpont ellen vethette be. A jóval elterjedtebb, mintegy 500 kilométeres hatótávolságú 9M728-as rakétákkal az Iszkander-K rendszerből ugyanúgy elérhették volna Kijevet.
Miért használhatták Kijev ellen?
A nagyobb hatótávolságú 9M729-eseket katonai logika szerint inkább a nyugat-ukrajnai célpontok ellen lehetne tartalékolni, ahol a rövidebb hatótávolságú eszközök már nem feltétlenül elegendők. Éppen ezért a mostani bevetés felveti a kérdést, hogy Oroszország miért nyúlt ehhez a korlátozott számban rendelkezésre álló fegyverhez.
Az egyik lehetséges magyarázat a hagyományos 9M728-as rakéták készleteinek megcsappanása lehet, ezt azonban egyelőre nem támasztja alá megbízható adat. Az is elképzelhető, hogy Moszkva tesztelni akarta a rendszer harctéri alkalmazását, vagy a különböző típusú rakéták vegyes bevetésével próbálta túlterhelni az ukrán légvédelmet.
A 9M729-es esetleges kijevi alkalmazása mindenesetre nem csupán haditechnikai érdekesség. A fegyver az INF-szerződés körüli viták egyik szimbólumává vált, bevetése pedig azt jelzi, hogy az orosz hadsereg a ritkább és stratégiailag érzékenyebb fegyverrendszereit is hajlandó felhasználni az Ukrajna elleni támadásokban.
