A BRICS új beruházási platformjának gondolata már beépült a szervezet napirendjébe, és a tagállamok javaslatai alapján tovább dolgoznak rajta – jelentette ki Szergej Rajbkov orosz külügyminiszter-helyettes a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
A diplomata szerint nem arról van szó, hogy a folyamat „hétmérföldes léptekkel” haladna előre, hanem arról, hogy az elképzelés immár tartósan jelen van a BRICS gazdasági és pénzügyi vitáiban. Rajbkov úgy fogalmazott: a partnerek kreatív hozzájárulása is szerepet játszott abban, hogy az ötlet meggyökeresedett a tagországokban.
A tervezett mechanizmus lényege, hogy digitális eszközök segítségével vonjanak be beruházási forrásokat, majd azokat olyan országokba irányítsák, amelyek tőkehiánnyal küzdenek. Rajbkov szerint a „világtöbbség” országai és a fejlődő piacok jelentős beruházási deficittel szembesülnek, ezért az új pénzügyi megoldások keresése a nemzetközi gazdaság egyik kulcskérdésévé vált.
A külügyminiszter-helyettes azt is jelezte, hogy az indiai BRICS-elnökség alatt további előrelépést vár nemcsak a beruházási platform ügyében, hanem a kölcsönös elszámolások, a klíringmechanizmusok és a viszontbiztosítási megoldások területén is.
A szankciók kora új pénzügyi megoldásokat szül
Rajbkov szerint az új mechanizmusok iránti igényet az is erősíti, hogy a hagyományos nemzetközi elszámolási eszközök nem mindig működnek stabilan, és adott esetben politikai nyomásgyakorlásra is felhasználhatók. Ez a megfogalmazás világosan illeszkedik az orosz és tágabb BRICS-diskurzusba: a nyugati pénzügyi infrastruktúra, a dollárközpontú elszámolások és a szankciós rendszer sérülékennyé teszik azokat az országokat, amelyek nem akarnak egyetlen pénzügyi központtól függni.
A BRICS beruházási platformjának ötletét korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felvetette. Moszkva szerint egy ilyen platform nagyobb forrásokat tudna mozgósítani közös fejlesztési projektekre, nemcsak a BRICS-en belül, hanem a globális Dél és a globális Kelet országaiban is.
Ez a gondolat túlmutat a klasszikus fejlesztéspolitikán. A tét az, hogy létrejöhetnek-e olyan pénzügyi csatornák, amelyek kevésbé függnek a nyugati bankrendszertől, a dolláralapú elszámolásoktól és a politikai feltételekhez kötött forrásoktól. A BRICS számára ez nem pusztán gazdasági kérdés, hanem szuverenitási ügy is.
Szentpétervár az alternatív globalizációs tér
A Rajbkov-nyilatkozata tehát a 29. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) hangzott el, amit június 3. és 6. között zajlik az Expofórumon. Az idei fő téma: „Pragmatikus párbeszéd – út a stabil jövőhöz.” A szervezők szerint több mint 20 ezer résztvevő érkezik több mint száz országból. A fórumon külön helyet kapnak a BRICS-hez, a Sanghaji Együttműködési Szervezethez, a G20 üzleti köréhez, valamint az Eurázsiai Gazdasági Unió és az ASEAN közötti együttműködéshez kapcsolódó események.
A programban üzleti párbeszédek szerepelnek Oroszország és több kulcspartner között, köztük Kínával, Indiával, Azerbajdzsánnal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Kubával és Kirgizisztánnal. A fórum nemzetközi hangsúlyai egyértelműek: Ázsia, a Közel-Kelet, Afrika, a BRICS és az eurázsiai térség állnak a középpontban.
Szaúd-Arábia díszvendégként érkezik
A fórum díszvendége idén Szaúd-Arábia, ami különös jelentőséget kap a Közel-Keleten kialakult feszültségek, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az energiapiaci kockázatok miatt. A szaúdi részvétel szimbolikusan is erős: a két ország idén ünnepli diplomáciai kapcsolatainak századik évfordulóját.
Rijádot az energiaügyi, ipari és beruházási tárca vezetői is képviselik. Ez arra utal, hogy a fórum egyik fő témája az energetikai együttműködés lehet, különösen egy olyan időszakban, amikor a tengeri útvonalak, a nyersanyagárak és a regionális biztonság közvetlenül befolyásolják a világgazdasági kilátásokat.
Az energia mellett a mesterséges intelligencia is kiemelt helyet kap. A szervezők külön vitákat terveznek arról, hogyan alakítja át az AI az energiapiacot, az üzleti működést, a munkaerőpiacot, a szellemi tulajdont, a biotechnológiát és az ipari termelést.
A Nyugat sincs teljesen távol
Bár a SPIEF nemzetközi súlypontja az elmúlt években egyértelműen a globális Dél és Kelet felé tolódott, most ismét feltűntek nyugati vendégek is. Az Egyesült Államokból hosszú kihagyás után hivatalos delegáció érkezett. A küldöttséget Rodney Mims Cook, az amerikai Szépművészeti Bizottság vezetője irányítja, aki a „Oroszország és az Egyesült Államok – kulturális párbeszéd” című szekcióban vesz részt.
A programban amerikai és német üzleti párbeszédek is szerepelnek. Ez nem jelenti a régi gazdasági kapcsolatok helyreállását, de azt mutatja, hogy bizonyos kulturális, üzleti és szakmai csatornák továbbra sem záródtak le teljesen.
A legnagyobb feltűnést azonban valószínűleg Errol Musk, Elon Musk apja keltette, amikor jelezte a részvételi szándékát. A SPIEF így egyszerre gazdasági fórum, diplomáciai színpad, technológiai kirakat és imázsesemény.
Amerikai cégek: nem mindenki ment el Oroszországból
Külön figyelemre méltó, hogy Robert Agee, az Amerikai Kereskedelmi Kamara oroszországi vezetője a fórumon arról beszélt: sok amerikai vállalat továbbra is működik Oroszországban. Szerinte téves az a kép, hogy néhány nagy márka távozása után minden amerikai cég elhagyta volna az orosz piacot.
Ez a megjegyzés jól mutatja a szankciós korszak egyik ellentmondását. A politikai retorika sokszor teljes leválásról beszél, a gyakorlatban azonban több nyugati vállalat fenntart bizonyos jogi, kereskedelmi vagy piaci kapcsolatokat Oroszországgal. Egyesek közvetlenül működnek tovább, mások védjegyeket tartanak fenn, vagy kivárnak, hogy később visszatérhessenek.
A SPIEF ezért nemcsak azt mutatja meg, hogy Oroszország milyen új keleti és déli partnereket keres, hanem azt is, hogy a régi nyugati gazdasági kapcsolatok egy része sem tűnt el teljesen, legfeljebb visszafogottabb, óvatosabb és kevésbé látványos formát öltött.
Több ezermilliárd rubelnyi megállapodást várnak
Az Izvesztyija által megkérdezett szakértők szerint a 2026-os fórumon 6,4–6,5 ezermilliárd rubel értékű megállapodás születhet. Ez nagyjából megfelel a tavalyi szintnek, amikor 6,3 ezermilliárd rubelnyi szerződést írtak alá.
A növekedés tehát nem drámai, de stabilitást jelez. A legfontosabb megállapodások várhatóan az infrastruktúra, az energetika, a közlekedés, az agráripar, az ipar, a technológiai megoldások és a mesterséges intelligencia területén születhetnek.
A SPIEF idei üzenete: párhuzamos globalizáció épül
A szentpétervári fórum nyitánya alapján a fő üzenet nem az, hogy Oroszország visszatérne a régi globalizációhoz. Inkább az látszik, hogy Moszkva egy párhuzamos globalizáció intézményesítésén dolgozik.
Ebben a világban a BRICS beruházási platformja, az alternatív elszámolási rendszerek, a digitális pénzügyi eszközök, az eurázsiai együttműködés, a szaúdi energetikai kapcsolat, az indiai és kínai partnerség, valamint az afrikai és közel-keleti üzleti csatornák mind ugyanannak a folyamatnak a részei.
A Nyugat továbbra is jelen van, de már nem központként, hanem részleges, óvatos, sokszor háttércsatornákon működő szereplőként. A globális Dél és Kelet országai viszont egyre inkább saját intézményeket, saját finanszírozási formákat és saját fejlesztési útvonalakat keresnek.
Rajbkov bejelentése ezért túlmutat egy technikai pénzügyi javaslaton. A BRICS beruházási platformjáról szóló vita azt jelzi, hogy a világgazdaságban nemcsak új kereskedelmi útvonalak, hanem új pénzügyi idegrendszerek is kialakulóban vannak. A SPIEF 2026 első napja ennek egyik látványos színpada lett.
