Az Azerbajdzsán fővárosában megrendezett Baku Energy Week rendezvényen folytatott megbeszélést Karim Badawi egyiptomi kőolaj- és ásványkincsügyi miniszter, valamint Alparslan Bayraktar török energiaügyi és természeti erőforrásokért felelős miniszter.
Szorosabb együttműködés az energiában és a bányászatban
A tárgyalás során a két miniszter egyetértett abban, hogy Egyiptomnak és Törökországnak szorosabban kell együttműködnie az energiaszektorban, valamint a bányászat területén. Ennek érdekében fontosnak nevezték az állami intézmények, a szakosodott vállalatok és a magánszektor szereplői közötti együttműködés erősítését.
A megbeszélés az áprilisi isztambuli tárgyalások folytatása volt. Akkor Badawi és Bayraktar már arról egyeztetett, hogyan lehetne elmélyíteni az együttműködést a bányászatban, különösen a kutatás, a földtani felmérések, az engedélyezési rendszerek és a szabályozási tapasztalatok megosztása terén. Az egyiptomi minisztérium szerint a két ország között 2025 májusában már együttműködési memorandum is született ezen a területen.
Török beruházás jöhet az egyiptomi aranykutatásban
Az együttműködés egyik fontos példája, hogy török vállalatok nagyobb szerepet kaphatnak az egyiptomi bányászati szektorban. A török OZ Mining vállalat az egyiptomi aranylelőhelyek feltárásában venne részt, miután érdeklődést jelzett a Keleti-sivatagban található aranykutatási lehetőségek iránt.
Ez illeszkedik Kairó azon törekvéséhez, hogy növelje a bányászat súlyát a gazdaságban, és több külföldi befektetőt vonzzon az ásványkincsek feltárásába. Az egyiptomi fél a tárgyalásokon nemcsak a kitermelést, hanem a hozzáadott érték növelését, a modern technológiák alkalmazását és a természeti erőforrások jobb hasznosítását is kiemelte.
A Földközi-tenger keleti medencéje is napirenden volt
Az egyiptomi–török együttműködés másik fontos területe az olaj- és földgázszektor. A két miniszter áttekintette, miként lehetne jobban kihasználni Egyiptom és Törökország földrajzi helyzetét, valamint a meglévő energetikai infrastruktúrát a Földközi-tenger keleti medencéjében.
A felek szerint a szorosabb együttműködés erősítheti az energiabiztonságot, támogathatja a regionális integrációt, és közös gazdasági érdekeket szolgálhat. Kairó számára ez azért is fontos, mert Egyiptom régóta regionális energetikai csomópontként igyekszik pozicionálni magát, saját földgáz-, tárolási, finomítási és exportinfrastruktúrájára építve.
Áprilisban az isztambuli tárgyalásokon szóba került az energetikai átmenet, a hidrogénipar, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások és az energiahatékonyság is. Egyiptom 2030-as fejlesztési víziója és a török energiaútiterv egyaránt teret adhat közös projekteknek, különösen akkor, ha a magánszektor is nagyobb szerepet kap.
Irak új útvonalakat keres az olajexporthoz
A térség energetikai átrendeződését egy másik fejlemény is jelzi: Irak új kőolajexport-útvonalakat keres, miközben a regionális konfliktusok és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanságok megmutatták a déli tengeri exportútvonalak sérülékenységét.
Az iraki olajügyi minisztérium már márciusban jelezte, hogy új vezeték építését vizsgálja a szíriai Baniyász kikötője felé, miközben növelné a Törökországban található Ceyhan terminál irányába tartó exportot is. Basszem Mohammed Hudair iraki olajügyiminiszter-helyettes az Iraqi News Agencynek azt mondta, a régi vezeték jelenleg nem működik, ezért új infrastruktúra kiépítését, illetve a bászrai rendszer modernizációját vizsgálják.
Bagdad célja, hogy rugalmasabbá tegye olajexportját: a tervek szerint a vezetékes exportkapacitást napi 220 ezerről 770 ezer hordóra növelnék, miközben a szomszédos országok felé irányuló közúti olajszállítások is bővülnének. Az iraki kormány emellett jóváhagyta, hogy Szírián keresztül a Baniyász és Tartúsz mediterrán kikötőin át szállítsanak, tároljanak és kezeljenek bászrai kőolajat.
Regionális energiatérkép rajzolódik át
A török–egyiptomi és az iraki–szíriai fejlemények ugyan külön ügyek, de ugyanabba az irányba mutatnak: a Közel-Keleten és a Földközi-tenger keleti térségében gyorsul az energetikai útvonalak újratervezése.
Egyiptom és Törökország a bányászat, a földgáz, a megújuló energia és az energetikai infrastruktúra területén keres új együttműködési lehetőségeket. Irak eközben igyekszik csökkenteni kiszolgáltatottságát a Hormuzi-szorosnak, és a szíriai, törökországi, illetve jordániai útvonalak fejlesztésével többirányú exporthálózatot kialakítani.
A folyamat mögött egyszerre áll gazdasági racionalitás és geopolitikai kényszer. A térség államai nemcsak több energiát akarnak termelni és exportálni, hanem azt is szeretnék elérni, hogy egy-egy tengeri útvonal, konfliktuszóna vagy politikai válság ne béníthassa meg teljesen az exportjukat.
