Marco Rubio amerikai külügyminiszter a képviselőházi meghallgatásán nyíltan kimondta, hogy az Egyesült Államok nem semleges közvetítő az orosz–ukrán háborúban. Washington továbbra is Ukrajnát támogatja, miközben nyomást gyakorol Oroszországra. A kijelentés azért fontos, mert a Trump-adminisztráció korábban gyakran próbálta magát olyan szereplőként bemutatni, amely képes közvetíteni Moszkva és Kijev között.
Rubio szerint az ukrajnai háború Oroszország számára stratégiai katasztrófa lett. Úgy fogalmazott, Moszkva nem érte el eredeti céljait, és szerinte katonai úton valószínűleg azokat a követeléseket sem tudja teljesen kikényszeríteni, amelyeket most a tárgyalási pozíciójában megfogalmaz.
Nő az eszkaláció kockázata
Az amerikai külügyminiszter szerint Ukrajna az utóbbi időben egyre mélyebben képes csapásokat mérni orosz területen belüli célpontokra. Rubio ezt az egyik fő oknak nevezte, amiért szerinte meg kell próbálni lezárni a háborút, mert az eszkaláció kockázata ma valósabb, mint két évvel ezelőtt.
Ugyanakkor nem festett derűs képet a béketárgyalások esélyeiről. Rubio szerint egyik fél sem mutatott kellő kompromisszumkészséget, különösen Oroszország nem. Ennek ellenére azt mondta, Washington kész továbbra is közvetítő szerepet vállalni, mert a Moszkvával fenntartott párbeszédet a „felnőtt diplomácia” részének tartja.
Új szankciókon dolgozik a Fehér Ház
Rubio azt is közölte, hogy a Trump-adminisztráció újabb Oroszország elleni szankciós törvénycsomagon dolgozik. A Fehér Ház jogi apparátusa Lindsey Graham republikánus szenátor hivatalával egyeztet a részletekről, a külügyminiszter szerint pedig a kezdeményezés mögött jelentős kétpárti támogatás áll.
Ez fordulatot jelezhet Washington hangnemében. A Trump-kormányzat továbbra is tárgyalásos rendezést akar, de közben igyekszik elkerülni azt a látszatot, hogy engedékeny lenne Moszkvával szemben. A szankciós irány erősítése azt üzeni: az amerikai közvetítés nem jelent semlegességet.
A képviselőház újabb támogatást szavazott meg
A meghallgatás után az amerikai képviselőház elfogadta az Ukrajna támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amely több mint egymilliárd dollárnyi biztonsági és újjáépítési támogatást, valamint további nyolcmilliárd dollárnyi védelmi hitelkeretet irányoz elő Kijev számára. A javaslat emellett újabb Oroszország elleni szankciókat is tartalmaz.
A szavazás politikai jelentősége nagyobb, mint az összeg önmagában. Ez volt az első jelentős ukrán támogatási csomag Trump visszatérése óta, amely átment a képviselőházon. A Reuters szerint 226 képviselő támogatta, 195 ellenezte, és 18 republikánus is a demokratákkal szavazott.
A csomag sorsa még bizonytalan
A törvényjavaslat ugyanakkor még nem jelent végleges döntést. A szenátusban a republikánus vezetés lassíthatja vagy blokkolhatja az előterjesztést, Trump pedig várhatóan nem támogatná, ha az elnöki asztalra kerülne.
A szavazás mégis jelzésértékű: Washingtonban nő a türelmetlenség a háború elhúzódása miatt, de a kongresszusi többség egy része nem a támogatás visszafogásában, hanem a katonai és szankciós nyomás fenntartásában látja a megoldást. Ez pedig azt mutatja, hogy az Egyesült Államok ukrán politikája Trump alatt sem fordult teljesen semleges irányba.
