Az Egyesült Államok újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miközben Teherán válaszul amerikai célpontok elleni támadásokról, a Hormuzi-szoros lezárásáról számolt be. A konfliktus ezzel ismét olyan pontra jutott, ahol már nem pusztán Irán és az Egyesült Államok közötti katonai ütközetről, hanem a teljes Közel-Kelet stabilitását fenyegető válságról lehet beszélni.
Washington szerint lezárult az újabb csapássorozat
Az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM közlése szerint az amerikai erők önvédelemre hivatkozva újabb csapásokat mértek iráni célpontokra, majd bejelentették, hogy a művelet lezárult. Az amerikai tájékoztatás szerint a támadások iráni katonai hírszerzési eszközöket, kommunikációs rendszereket és légvédelmi infrastruktúrát értek.
A közlés szerint az akció több órán át tartott, és Washington azt állítja, hogy célja nem egy teljes körű háború megindítása, hanem az iráni katonai képességek korlátozása volt. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor korábban azt üzente Teheránnak, hogy ha nem fogadja el az Egyesült Államokkal kötendő megállapodást, újabb és súlyosabb csapások következhetnek.
Iráni médiajelentések szerint az éjszaka folyamán robbanások hallatszottak Teheránban, Bandar-Abbász térségében, valamint a Perzsa-öböl partvidékének több pontján. Az iráni beszámolók tengeri összecsapásokról is írtak a Perzsa-öbölben, bár ezek részleteit egymástól eltérően közölték a felek.
Irán amerikai bázisok elleni válaszcsapásokról beszél
Az Iráni Forradalmi Gárda közlése szerint Teherán válaszul 18 amerikai célpontot támadott meg a Közel-Keleten, két hullámban. Iráni források szerint a csapások között voltak kuvaiti, bahreini és iraki célpontok is, köztük az Ali al-Salem és az Ahmad al-Dzsaber légibázis Kuvaitban, a Sejk Ísza légibázis Bahreinben, valamint a Harír amerikai támaszpont Észak-Irakban.
Az al-Majádín iráni közlésekre hivatkozva arról írt, hogy Irán az amerikai ötödik flotta bahreini főhadiszállása ellen is támadást hajtott végre. A nyugati és amerikai források ugyanakkor óvatosabban fogalmaznak: Washington korábbi közlései szerint az amerikai erők több iráni rakétát és drónt elfogtak, és tagadták, hogy a Hormuzi-szorosban az amerikai hajókat érdemi találat érte volna.
A kuvaiti polgári légügyi hatóságok közben lezárták az ország légterét, miután iráni támadásokról érkeztek hírek. A levegőben lévő járatokat más repülőterekre irányították át, ami jól mutatja, hogy a válság már nemcsak katonai, hanem közlekedési és gazdasági kockázatként is megjelent a térségben.
Hormuz lezárása a világpiacot is megrázta
A legsúlyosabb iráni lépés a Hormuzi-szoros blokkolása. Teherán katonai vezetése bejelentette, hogy lezárja a szorost minden olajszállító és kereskedelmi hajó előtt, válaszul az amerikai csapásokra. Az iráni közlés szerint minden hajót támadás érhet, amely megpróbál áthaladni a térségen.
A CENTCOM ugyanakkor tagadta, hogy a Hormuzi-szoros ténylegesen lezárult volna. Az amerikai álláspont szerint a kereskedelmi hajók továbbra is mindkét irányban haladnak a szoroson keresztül. Vagyis Teherán elrettentő bejelentést tett, Washington pedig igyekszik azt üzenni a piacoknak és szövetségeseinek, hogy a hajózás még nem állt le teljesen.
A világpiac azonban már reagált. A kőolaj ára emelkedni kezdett, mivel Hormuz a globális energiaszállítás egyik legfontosabb tengeri útvonala. Ha a szoros akár csak részlegesen, de tartósan kiesne, az a Perzsa-öböl államai mellett Európát, Ázsiát és a globális inflációs folyamatokat is érintené.
Helyreállították a vízellátást Hormozgánban
Iránban közben a polgári infrastruktúrát ért károkról is beszámoltak. Az ISNA iráni hírügynökség szerint Hormozgán tartományban helyreállították mintegy húszezer ember vízellátását, miután amerikai csapások következtében két beton víztározó megsemmisült. A helyreállítás a helyi közlések szerint 12 órát vett igénybe.
Az érintett tározók 500, illetve 2000 köbméteresek voltak, és Kuhesztak városát, valamint a Bamani körzet több faluját látták el vízzel. Iráni részről a támadást a polgári infrastruktúra elleni bűncselekményként értékelték, hangsúlyozva, hogy a vízellátó rendszerek a nemzetközi humanitárius jog alapján civil objektumoknak számítanak.
Washington a célpontok kiválasztását katonai szükségszerűséggel indokolja, Teherán viszont azt állítja, hogy az amerikai csapások civil ellátórendszereket is érintettek.
Katar közvetítene, Irán tagadja a Trump-kapcsolatot
A katonai eszkalációval párhuzamosan diplomáciai mozgások is zajlanak. Katari kormányzati delegáció érkezett Teheránba, hogy a válság rendezéséről tárgyaljon. A beszámolók szerint Doha célja az volt, hogy fenntartsa a kommunikációs csatornákat Irán és az Egyesült Államok között, miközben Washington fokozza a nyomást Teheránra.
Donald Trump azt állította, hogy a támadások idején iráni tisztviselőkkel beszélt, akik szerinte a bombázások leállítását kérték. Irán ezt határozottan tagadta. A Tasnim hírügynökség iráni forrásra hivatkozva azt közölte, hogy nem volt kapcsolatfelvétel Trumppal, és Irán katonai eszközökkel válaszol az agresszióra.
Irán ENSZ-nagykövete korábban azt üzente Washingtonnak, hogy Teherán nem tárgyal fenyegetések és nyomás alatt. Ez a pozíció most is meghatározónak tűnik: a közvetítésre van kísérlet, de a felek nyilvános üzenetei egyelőre inkább az elrettentésről, mint a kompromisszumról szólnak.
Az ENSZ teljes körű háborútól tart
António Guterres ENSZ-főtitkár újabb figyelmeztetést adott ki, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel-keleti válság teljes körű háborúvá szélesedhet, és akár a régió határain túlra is átterjedhet. Guterres szerint a feleknek diplomáciai rendezésre kell törekedniük, és fel kell hagyniuk az újabb támadásokkal.
Az ENSZ-főtitkár már korábban is a támadások azonnali beszüntetését, maximális önmérsékletet és a tűzszünetek betartását sürgette Libanonban, Iránban és Gázában. Mostani figyelmeztetése azonban már egyértelműen azt tükrözi, hogy a világszervezet szerint a válság új minőségi szintre lépett.
A helyzet azért különösen veszélyes, mert egyszerre több fronton zajlik eszkaláció: amerikai csapások Iránban, iráni válaszcsapások amerikai támaszpontok ellen, bizonytalan helyzet a Hormuzi-szorosban, valamint regionális diplomáciai kísérletek, amelyek egyelőre nem tudták megállítani az erőszakot.
Egy helyi háborúból globális válság lehet
Az iráni háború aktualitásai azt mutatják, hogy a konfliktus már messze túlmutat a közvetlen amerikai–iráni katonai szembenálláson. A Hormuzi-szoros ügye azonnal összekapcsolja a háborút a globális energiapiaccal, a kuvaiti és bahreini célpontok emlegetése a Perzsa-öböl monarchiáit húzza közelebb a konfliktushoz, a vízellátást ért károk pedig a humanitárius dimenziót erősítik.
A következő napok kulcskérdése az lesz, hogy a felek a mostani csapásváltást lezárt epizódnak tekintik-e, vagy újabb megtorló műveletek következnek. Ha a Hormuzi-szoros körüli fenyegetések valós hajózási korlátozássá válnak, a konfliktus már nemcsak katonai, hanem világgazdasági válságként is megjelenhet.
