Június 14-ről 15-re virradó éjszaka újabb nagyszabású orosz légitámadás érte Ukrajnát. Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország összesen 681 légi támadóeszközt vetett be: rakétákat és különböző típusú drónokat. A fő irány Kijev volt, de rakétatámadás érte Dnyiprót és Harkivot is.
Az ukrán jelentés szerint a támadásban Cirkon rakétákat, Iszkander–M és Sz–400 alapú ballisztikus rakétákat, H–101 és Iszkander–K cirkálórakétákat, valamint Sahíd, Gerbera, Italmasz és más dróntípusokat használtak. Az ukrán légvédelem azt állítja, hogy a támadóeszközök nagy részét lelőtték vagy elektronikai eszközökkel megzavarták, de több tucat találat így is bekövetkezett.
Moszkva szerint minden kijelölt célt eltaláltak
Kijev szerint a támadás következtében lakóépületek, infrastrukturális létesítmények és kulturális objektumok is megsérültek. Ukrán közlések alapján a fővárosban halálos áldozatok és sebesültek is voltak, Harkivban pedig a beszámolók szerint mentőegységek is találatot kaptak. Dnyipróban vállalatok, oktatási és kulturális létesítmények rongálódtak meg.
Az orosz védelmi minisztérium ezzel szemben azt közölte, hogy az orosz hadsereg nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán hadiipari objektumokat támadott Kijevben, Harkivban és Dnyipróban, valamint katonai repülőtereket és területi toborzóközpontokat. Moszkva szerint „minden kijelölt célpontot eltaláltak”, és az orosz hadsereg nem tervez, illetve nem hajt végre csapásokat polgári infrastruktúra ellen.
Csapást mértek a Majak üzemre
Az orosz közlés részletesen felsorolta a támadott objektumokat. A listán szerepelt a kijevi Radar gyár, amely Moszkva szerint nagy hatótávolságú drónokhoz gyártott alkatrészeket és katonai rendeltetésű radarrendszereket javított. Szintén megnevezték a Majak üzemet, amely az orosz állítás szerint drónokhoz való harci részeket és a Flamingo cirkálórakéták indítófokozatait állította elő.
Moszkva szerint találat érte a Dovzsenko filmstúdió területén működő drónösszeszerelő műhelyt, a Burevesztnyik üzemet, a Kijevi Aggregátorgyárat, a 410-es repülőgép-javító üzemet, valamint a Nova Posta kijevi innovációs terminálját is, amelyet az orosz fél kettős rendeltetésű termékek tárolásával és szállításával hozott összefüggésbe.
A Pecserszka lavra körül is vita alakult ki
Az éjszakai támadás egyik legérzékenyebb pontja a kijevi Pecserszka lavra sérülése volt. Ukrán és nyugati beszámolók szerint a történelmi és vallási jelentőségű komplexumot is kár érte a támadás során. Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy a lavrát orosz fegyver találta volna el, és azt állította, hogy az épületegyüttest egy amerikai Patriot légvédelmi rendszer rakétája rongálta meg.
Oroszország felett is drónokat jelentettek
Az éjszaka nemcsak Ukrajna felett volt intenzív. Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz légvédelem 123 ukrán repülőgép-típusú drónt fogott el vagy semmisített meg több orosz régió, valamint a Fekete- és Azovi-tenger térsége felett. A felsorolt területek között szerepelt a belgorodi, brjanszki, kurszki, orjoli, rosztovi, rjazanyi, szmolenszki, tveri, tulai és kalugai régió, továbbá a moszkvai térség, a Krím és a krasznodari terület.
Közben az orjoli dróntámadás következményeinek felmérése is folytatódott. Andrej Klicskov orjoli kormányzó közlése szerint egy lakóház elleni csapásban egy ember meghalt, többen megsebesültek, és csaknem száz lakás, valamint mintegy negyven autó sérült meg. A lakókat ideiglenes elhelyezési pontokra vitték.
