Egy gyorsan terjedő vízinövény segíthet a nehézfémekkel szennyezett talajok megtisztításában, miközben a rizstermesztés hozamát is javíthatja – számolt be a TV BRICS. A kutatás szerint az azolla, vagyis egy vízfelszínen élő apró páfrányféle egyszerre használható természetes trágyaként és talaj-helyreállító eszközként.
A vizsgálatot az Oroszországi Népek Barátsága Egyetemének kutatója, Lasser Rebouh és az egyiptomi Tantái Egyetem szakemberei végezték. A tudósok azt vizsgálták, hogyan hat az azolla a rézzel, cinkkel és ólommal szennyezett talajokra, illetve milyen eredményt hozhat a rizstermesztésben.
A növény trágyáz és tisztít egyszerre
Az azolla különlegessége, hogy a víz felszínén él, rendkívül gyorsan növeli a biomasszáját, és képes megkötni a levegő nitrogénjét. Emiatt régóta ismert természetes trágyaként, különösen a rizsföldeken. A friss kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a növény a talajban lévő nehézfémeket is képes megkötni, mivel ezeket saját szöveteiben halmozza fel.
Ez a folyamat a fitoremediáció egyik formája: olyan talajtisztítási módszer, amely növények segítségével csökkenti vagy távolítja el a környezeti szennyezőanyagokat. A módszer különösen fontos lehet azokban az országokban, ahol a gazdálkodók nem tudnak drága ipari talajmentesítési technológiákat alkalmazni.
Majdnem kétharmadával nőtt a rizshozam
A kísérletben a kutatók szennyezett talajjal töltött edényekben rizst termesztettek, majd különböző mennyiségű friss azollát, azollából készült komposztot és ásványi trágyát adtak a talajhoz. A legjobb eredményt az a kombináció hozta, amely a szokásos nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú tápanyagkezelést friss azollával és azollakomposzttal egészítette ki.
Ebben az esetben a rizs terméshozama közel 64 százalékkal nőtt a kontrollcsoporthoz képest. Közben a talajban elérhető cink és réz mennyisége biztonságosabb szintre csökkent, vagyis a növény nemcsak a termést javította, hanem a szennyezés mérsékléséhez is hozzájárult.
Jobb talaj, biztonságosabb élelmiszer
A kutatás szerint az azolla alkalmazása csökkentette a talaj szervesanyag-tartalmát, növelte a tápanyagmegkötő képességet, és segítette a rizsnövények nitrogén-, foszfor- és káliumfelvételét. Ez azért fontos, mert a talajminőség romlása és a nehézfém-szennyezés sok mezőgazdasági térségben egyszerre jelent környezeti, gazdasági és élelmiszer-biztonsági problémát.
A megoldás előnye, hogy a növény biomasszája körforgásban tartható: az azolla megterem, felhasználható trágyaként, majd komposzt formájában visszakerülhet a termelésbe. Így egyszerre támogatja a zöldgazdaságot, a körforgásos mezőgazdaságot és a szegényebb gazdálkodók számára is elérhető talajjavítást.
A következő lépés a kombinált biológiai megoldás lehet
A kutatók szerint az azolla önmagában is ígéretes, de a következő vizsgálatokban más növényekkel és mikroorganizmusokkal együtt is tesztelni fogják. Ez azért lehet fontos, mert a talajszennyezés ritkán egyetlen anyagra korlátozódik, és a különböző élő szervezetek együttes alkalmazása hatékonyabbá teheti a helyreállítást.
Az apró vízipáfrány így jóval több lehet egyszerű természetes trágyánál. Ha a módszer nagyobb léptékben is működik, az azolla olyan olcsó és fenntartható eszközzé válhat, amely egyszerre segíti a rizstermelést, csökkenti a nehézfémek kockázatát, és mérsékli a mezőgazdaság környezeti terhelését.
