A Sber őszre új, emberformájú robotcsaládot mutathat be, amelyet elsősorban a kereskedelemben, a vendéglátásban és a termelésben alkalmaznának. A Kommerszant beszámolója szerint erről German Gref, a Sber vezetője beszélt a „Több mint menedzsment” című fórumon.
A Green nevű robot 180 centiméter magas és 75 kilogramm súlyú. A szerkezet 41 szabadságfokkal rendelkezik, ujjait pedig úgy alakították ki, hogy képes legyen tárgyakkal fizikai kapcsolatba lépni, vagyis ne csak kommunikációs felületként, hanem munkavégzésre alkalmas eszközként is működjön.
A Sber a robotot hivatalosan már 2025 novemberében bemutatta az AI Journey nemzetközi konferencián. A mostani bejelentés újdonsága inkább az, hogy a bank- és technológiai óriás már nem egyetlen demonstrációs modellt, hanem egy teljes, adaptívabb robotcsaládot ígér.
A mesterséges intelligencia kilépne a képernyőről
A Green fejlesztésének központi eleme a fizikai mesterséges intelligencia, vagyis a Physical AI. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak szövegeket ír, adatokat elemez vagy válaszokat generál, hanem testet kap, és a fizikai világban is feladatokat hajt végre.
A Sber robotja a GigaChat modellhez kapcsolódik, így elvileg képes lehet összetettebb kognitív feladatok végrehajtására is. Gref szerint az új robotok egyes feladatokat emberi felügyelet nélkül is el tudnak majd végezni, sőt a mesterséges intelligencia fizikai világban dolgozó „ügynököknek” is kioszthat feladatokat.
Ez a megközelítés jól illeszkedik abba a globális technológiai irányba, amelyben a nagy nyelvi modelleket már nemcsak digitális asszisztensekben, hanem robotkarokban, autonóm járművekben, raktári rendszerekben és emberformájú robotokban próbálják hasznosítani.
Nem a látvány, hanem a munkaerőpiac a tét
Az emberformájú robotok látványosak, de ipari szempontból nem mindig ezek a legcélszerűbbek. Egy raktárban, gyártósoron vagy éttermi háttérmunkában sokszor egy specializált robotkar, mobil platform vagy automata szállítóeszköz hatékonyabb lehet, mint egy két lábon járó gép.
A humanoid robotok mégis fontosak, mert olyan környezetekbe tervezik őket, amelyeket eredetileg emberekre szabtak: ajtókkal, polcokkal, pultokkal, lépcsőkkel, munkafelületekkel és kézi eszközökkel. Ha egy robot képes ezekhez alkalmazkodni, akkor nem feltétlenül kell az egész munkahelyet átépíteni hozzá.
A Sber ezért elsősorban a kiskereskedelmet, a közétkeztetést és a gyártást nevezi meg célterületként. Ezekben az ágazatokban egyszerre jelentkezik munkaerőhiány, költségnyomás és automatizációs igény, különösen akkor, ha a robot nemcsak előre programozott mozdulatokat ismétel, hanem változó helyzetekre is reagálni tud.
A Yandex a mindennapi robotikában erős
Az orosz robotika gyakorlati alkalmazásában az egyik leglátványosabb szereplő továbbra is a Yandex. A vállalat kézbesítő robotjai már nem pusztán kísérleti bemutatóként működnek, hanem több orosz városban is részei lettek a városi logisztikának.
A Yandex robotfutárai Moszkvában, Szentpéterváron, Kazanyban, Murinóban és Innopoliszban is megjelentek, és a vállalat a szolgáltatás további földrajzi bővítését tervezi. A robotok élelmiszert, készételt és kisebb csomagokat szállítanak, vagyis nem laboratóriumi környezetben, hanem valós utcai forgalomban és fogyasztói szolgáltatásokban működnek.
Ez azért fontos különbség, mert a robotika egyik legnagyobb nehézsége nem az, hogy egy gép egy bemutatón elvégezzen egy feladatot, hanem az, hogy naponta, ismételhetően, változó időjárási, közlekedési és emberi környezetben is használható legyen. Ebben a gyakorlati bevezetésben a Yandex valóban az orosz piac egyik legfontosabb szereplője.
Raktárakban és iparban is terjeszkednek
A Yandex robotikai fejlesztései nem merülnek ki a futárrobotokban. A Yandex Robotics raktári és ipari megoldásokat is fejleszt: autonóm mobil robotokat, raktári szállítóplatformokat, robotkarokat és mesterséges intelligenciával támogatott manipulátorokat.
Ezeket a rendszereket nem feltétlenül emberformájú robotként kell elképzelni. A gyakorlatban sokkal fontosabb lehet egy olyan raktári robot, amely képes dobozokat felismerni, raklapokat bontani, árut mozgatni vagy rendeléseket összeállítani. A Yandex saját robotirányítási rendszere lényegében azt célozza, hogy különböző típusú robotokat lehessen egy közös digitális környezetben kezelni.
Ez az ipari robotika egyik kulcskérdése. Ha minden robot külön rendszerben működik, az automatizáció drága és nehezen skálázható. Ha viszont a különböző gépek ugyanazon irányítási logika szerint kapcsolhatók össze, akkor a robotika már nem egyedi beruházás, hanem szolgáltatásszerűen bővíthető infrastruktúra lehet.
A fizikai MI köré képzési ökoszisztéma épül
A Yandex nemcsak kész robotokban gondolkodik, hanem szakemberképzésben is. Orosz egyetemekkel együttműködve olyan kompetenciamodellt dolgoztak ki a fizikai mesterséges intelligencia területére, amely a robotika, a szenzortechnológia, az irányításelmélet és a gépi tanulás közötti határokat próbálja összehangolni.
Ez azért lényeges, mert a robotika ma már nem egyszerűen gépészeti vagy informatikai terület. Egy működő autonóm robothoz hardver, szoftver, érzékelés, mozgástervezés, mesterséges intelligencia, adatfeldolgozás és biztonságtechnika egyszerre szükséges.
A fizikai MI ebből a szempontból az orosz technológiai szuverenitási törekvések egyik új területe lehet. A szankciós környezetben Moszkva számára különösen fontos, hogy a robotika ne csak importált hardverekre és külföldi szoftverekre épüljön, hanem saját fejlesztési, képzési és ipari háttérrel rendelkezzen.
A nagy kérdés: bemutató vagy ipari áttörés?
A Sber Green robotja látványos fejlesztés, de a valódi kérdés az lesz, hogy a humanoid robotokból mikor lesz tömegesen használható üzleti eszköz. A mesterséges intelligencia már képes összetettebb utasításokat értelmezni, de a fizikai világ sokkal kevésbé megbocsátó, mint a digitális tér.
Egy robotnak nem elég megértenie a feladatot: meg kell fognia a tárgyat, el kell kerülnie az embereket, alkalmazkodnia kell a helyhiányhoz, a váratlan akadályokhoz, a hibás csomagoláshoz vagy a megváltozott munkakörnyezethez. Ezért a következő években nem az lesz a döntő, hogy ki tud meggyőzőbb humanoid bemutatót tartani, hanem az, hogy ki tudja a robotokat üzembiztos, olcsón skálázható és gazdaságilag megtérülő rendszerré alakítani.
Ebben az orosz piacon két irány látszik. A Sber a mesterséges intelligenciával összekapcsolt emberformájú robotok felől közelít, míg a Yandex már most is erős a kézbesítő, raktári és ipari robotok gyakorlati alkalmazásában. A kettő együtt azt jelzi, hogy az orosz technológiai szereplők számára a robotika nem futurisztikus látványosság, hanem a munkaerőpiac, a logisztika és az ipari termelés következő nagy automatizációs terepe.
