Egy izraeli felmérés szerint az izraeliek döntő többsége úgy látja, hogy Irán került ki győztesen a legutóbbi háborúból és az azt követő amerikai–iráni megállapodásból. Közben Svájcban Washington és Teherán 60 napos útitervről állapodott meg, amelynek egyik első próbája Libanon lesz.
Az izraeli közvélemény szerint Teherán nyert
A Hebrew University és az Agam Institute június 17. és 20. között készített felmérése szerint az izraeli válaszadók 92,1 százaléka úgy véli, Irán győztesként került ki a háborúból és az azt követő amerikai–iráni alkuból. A 3644 fős mintán végzett kutatás azért különösen figyelemre méltó, mert még a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali blokk szavazói között is 93 százalék fölött volt azok aránya, akik szerint Teherán járt jobban.
A felmérés azt is mutatja, hogy az izraeli társadalomban mély bizalmi válság alakult ki a háború eredményével kapcsolatban. A válaszadók 82,9 százaléka szerint a hadjárat hosszú távon gyengítette Izrael biztonságát, 87,8 százalék pedig úgy látja, hogy Izrael nem érte el, vagy csak részben érte el a kitűzött célokat. Ezek között szerepelt az iráni nukleáris program, a rakétafenyegetés és a teheráni vezetés megtörése is.
Netanjahu személyes reputációja is romlott: a válaszadók csaknem háromnegyede nem hiszi el azt az állítást, hogy Izrael jelentős eredményeket ért el és elhárított egy egzisztenciális fenyegetést. A miniszterelnök támogatottsága a felmérés szerint márciushoz képest jelentősen visszaesett, miközben Donald Trump háborús szerepvállalását is többségében negatívan ítélték meg.
Svájcban 60 napos menetrendről állapodtak meg
A svájci Bürgenstockban megtartott amerikai–iráni tárgyalások után Katar és Pakisztán közös közleményben jelezte, hogy a felek 60 napos útitervben állapodtak meg egy végleges megállapodás elérésére. A közvetítők szerint a megbeszélések pozitív és konstruktív légkörben zajlottak, és a technikai tárgyalások a hét folyamán folytatódnak.
A menetrend részeként létrejön egy magas szintű bizottság, amely politikai felügyeletet gyakorol a folyamat felett. A tárgyalódelegációk vezetői ennek a testületnek számolnak majd be, miközben külön munkacsoportok foglalkoznak a nukleáris kérdéssel, a szankciókkal, valamint a végrehajtás és a vitás ügyek kezelésének mechanizmusaival.
A felek emellett kommunikációs csatornát hoznak létre a Hormuzi-szoros ügyében, hogy megelőzzék az incidenseket és biztosítsák a kereskedelmi hajók biztonságos áthaladását. Külön megállapodás született Libanonról is: egy deeszkalációs mechanizmus jön létre, amelynek feladata az Izrael és a Hezbollah közötti harcok lezárásának ellenőrzése.
Aragcsi szerint Libanon lesz az első próba
Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter a tárgyalások után úgy értékelte, hogy a pakisztáni és katari közvetítés jelentős előrelépést hozott a Libanon elleni háború lezárása felé. Szerinte az elért megállapodások első valódi próbája az lesz, hogy miként működik majd a libanoni deeszkaláció a gyakorlatban.
Iráni közlések szerint a tárgyalásokon szó volt az olaj- és petrolkémiai exportot érintő engedélyekről, egyes befagyasztott iráni eszközök felszabadításáról, valamint Irán újjáépítését és gazdasági stabilizációját célzó tervekről is. Teherán szerint ezek a kérdések szorosan összekapcsolódnak azzal, hogy az Egyesült Államok mennyiben teljesíti a vállalt kötelezettségeit.
Eszmáil Bagáí iráni külügyi szóvivő szerint az iráni tárgyalódelegáció svájci munkája lezárult, de a technikai csoportok folytatják az egyeztetéseket. Bagáí azt is jelezte, hogy Teherán a tárgyalások alatt kifogásolta az amerikai fenyegető nyilatkozatokat, valamint a libanoni tűzszünet megsértését.
Naim Kászem teljes tűzszünetet követel
A Hezbollah főtitkára, Naim Kászem a libanoni helyzetről szólva kijelentette: a mozgalom csak olyan tűzszünetet fogad el, amely az izraeli támadások teljes leállítását jelenti. Kászem szerint nincs olyan tűzszünet, amelyben Izrael szabadon mozoghat, támadhat, rombolhat, vagy katonai jelenlétet tarthat fenn libanoni területen.
A Hezbollah vezetője úgy fogalmazott, hogy a tűzszünetnek a légi, szárazföldi és tengeri támadások befejezését, a rombolás leállítását, az izraeli előrenyomulás megakadályozását és a kivonulás előkészítését kell jelentenie. Hozzátette: ha ilyen, átfogó tűzszünet jön létre, a Hezbollah tartani fogja magát hozzá, de semmilyen izraeli jogsértést nem fogad el.
Kászem szerint az Egyesült Államok képes lenne rákényszeríteni Netanjahut a megállapodás betartására, ha valóban ezt akarná. A Hezbollah főtitkára egyúttal azt üzente a libanoni kormánynak, hogy használja ki az Iránnal kötött egyetértési folyamatot, mert Teherán a libanoni front leállítását az első pontok közé emelte.
A mostani diplomáciai folyamat így egyszerre szól az amerikai–iráni alku véglegesítéséről, Izrael stratégiai mozgásteréről, a Hezbollah szerepéről és Libanon szuverenitásáról. Az izraeli közvélemény-kutatás pedig azt jelzi, hogy a háború politikai utóélete már Izraelben is elkezdődött: a győzelem hivatalos narratíváját egyre többen kérdőjelezik meg.
