Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint a BRICS-országoknak külön párbeszédet kellene indítaniuk a biológiai biztonság kérdéseiről. Az orosz politikus Újdelhiben, a BRICS biztonsági ügyekért felelős magas rangú képviselőinek találkozóján beszélt erről.
Amerikai laborhálózatról beszélt Sojgu
Sojgu felszólalásában arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzésének igazgatója, Tulsi Gabbard nemrég olyan adatokat tett közzé, amelyek szerint Washington hosszú éveken át több mint 120 biológiai laboratóriumot támogatott külföldön, ezek közül több mint negyvenet Ukrajna területén.
Az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint a világ számos országában kiterjedt amerikai katonai-biológiai laborhálózat működik, ahol veszélyes kórokozókkal dolgoznak, és potenciálisan kockázatos víruskísérleteket végeznek.
„Ezzel összefüggésben rendkívül időszerűnek tűnik a BRICS-en belüli párbeszéd a biológiai biztonság kérdéseiről” – mondta Sojgu a Kommerszant beszámolója szerint.
A téma különösen érzékeny, mert Moszkva évek óta azt állítja, hogy az Egyesült Államok ukrajnai laboratóriumi programjai biztonsági kockázatot jelentenek Oroszország számára. Kijev ezzel szemben következetesen tagadja, hogy Ukrajnában biológiai fegyverek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenység folyna, és azt állítja, hogy a laboratóriumi együttműködés célja a közegészségügyi, járványügyi és diagnosztikai kapacitások erősítése volt.
BRICS mint egészségbiztonsági platform
Sojgu nemcsak a laboratóriumok ügyéről beszélt, hanem tágabb értelemben is a globális egészségügyi rendszer átalakítását sürgette. Szerinte a „világtöbbség” országainak erősíteniük kell nemzeti egészségügyi rendszereiket, és közösen kell fellépniük a tömeges fertőző betegségek kockázataival szemben.
Az orosz biztonsági vezető szerint különösen aktuálissá vált a globális egészségügyi architektúra fejlesztése, valamint a fejlődő és feltörekvő országok saját kapacitásainak megerősítése. Ez a megközelítés illeszkedik ahhoz a BRICS-narratívához, amely szerint a globális intézményrendszerben nagyobb szerepet kell kapniuk azoknak az országoknak, amelyek eddig inkább a nyugati döntési központok szabályaihoz alkalmazkodtak.
Sojgu ennek részeként a BRICS tömeges fertőző betegségek korai előrejelzésére szolgáló komplex rendszerének aktivizálását, valamint a BRICS vakcinakutatási és -fejlesztési központjának további erősítését javasolta.
Az ebolajárványt is példaként említette
Az orosz politikus szerint a járványügyi együttműködés jelentőségét jól mutatja a közép-afrikai ebolajárvány is. Sojgu ezzel arra utalt, hogy a fertőző betegségek már nem kezelhetők pusztán nemzeti problémaként, mert a kórokozók terjedése, a laboratóriumi kutatások biztonsága és a vakcinafejlesztés egyszerre egészségügyi, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés.
A BRICS számára ez a terület azért is lehet fontos, mert a szervezet tagjai és partnerei között több olyan ország van, amely jelentős népességgel, nagy regionális befolyással és saját biotechnológiai, gyógyszeripari vagy egészségügyi kapacitásokkal rendelkezik. Egy összehangoltabb biobiztonsági együttműködés így nemcsak védelmi, hanem fejlesztéspolitikai eszköz is lehet.
Régi ukrajnai vita került újra napirendre
A Kommerszant emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna még 2005-ben írt alá megállapodást a közös fenyegetéscsökkentési program, vagyis a Nunn–Lugar-program keretében. A hivatalos cél az volt, hogy megakadályozzák a biológiai fegyverekhez felhasználható technológiák és kórokozók terjedését.
A program aktív szakasza 2008 körül indult: laboratóriumok építése, felszerelése és a munkavégzéshez szükséges engedélyek kiadása tartozott ide. A Kommerszant szerint az amerikai befektetések értéke az ukrajnai laboratóriumokba és kapcsolódó létesítményekbe 2005 óta nagyjából 200 millió dollár volt.
A vita lényege azonban nem pusztán az, hogy volt-e amerikai finanszírozás. Ezt ma már az amerikai fél sem tagadja. A valódi konfliktus az értelmezés körül zajlik: Washington és Kijev szerint közegészségügyi és biobiztonsági együttműködésről volt szó, Moszkva viszont katonai-biológiai kockázatokat lát a programban.
Biobiztonság mint új geopolitikai front
Sojgu újdelhi felszólalása ezért túlmutat a laboratóriumok ügyén. Az orosz javaslat lényege, hogy a BRICS ne csak gazdasági, pénzügyi vagy diplomáciai együttműködési tér legyen, hanem a stratégiai biztonság új területein is közös álláspontokat alakítson ki.
A biológiai biztonság ilyen terület lehet. A világjárványok tapasztalata, a kórokozókkal végzett kutatások körüli viták, a vakcinafüggőség és a globális egészségügyi ellátóláncok sérülékenysége mind azt mutatják, hogy a kérdés már régen nem csak tudományos vagy orvosi ügy.
Moszkva most azt próbálja elérni, hogy ez a téma a BRICS napirendjén is tartósan megjelenjen. Ha ez sikerül, akkor a biobiztonság a többpólusú világrendről szóló vita egyik új frontjává válhat, ahol a tét nemcsak a járványok megelőzése, hanem az is, ki határozza meg a globális egészségbiztonság szabályait.
