Kínai hadihajók érkeztek Vlagyivosztokba: a Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészetének két hajója, a Csi Csi-kuang kiképzőhajó és a Kunlun-san deszanthajó befutott az orosz csendes-óceáni flotta fő bázisára. A fedélzeten több mint négyszáz kínai tengerészkadét tartózkodik, akik tengeri gyakorlaton vesznek részt.
Kenyérrel és sóval fogadták a kínai tengerészeket
A kínai hajóraj június 23-án érkezett meg Vlagyivosztokba. Az orosz csendes-óceáni flotta sajtószolgálata szerint a látogatás célja a két ország haditengerészeti kapcsolatainak fejlesztése, valamint a kínai kadétok gyakorlati képzésének támogatása.
A vendégeket a kikötőben hagyományos orosz módon, kenyérrel és sóval fogadták. A gesztus jól illeszkedik abba a diplomáciai koreográfiába, amelyben Moszkva és Peking egyre látványosabban hangsúlyozza a kétoldalú katonai és politikai együttműködés fontosságát.
A kínai hajók június 27-ig maradnak Vlagyivosztokban. A programban kulturális és sportesemények, valamint tapasztalatcsere is szerepel az orosz csendes-óceáni flotta katonáival.
Kiképzőhajó és deszanthajó érkezett
A hajóraj két egységből áll. A Csi Csi-kuang kiképzőhajó a kínai haditengerészet oktatási feladatait szolgálja, fedélzetén a haditengerészeti tanintézmények kadétjai szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot hosszabb tengeri utak során.
A látogatás másik fontos szereplője a Kunlun-san deszanthajó. Egy ilyen egység megjelenése önmagában is figyelemfelkeltő, még akkor is, ha a mostani út hivatalosan nem harci, hanem kiképzési és kapcsolatépítési célokat szolgál.
A kép politikailag erős: kínai hadihajók az orosz Távol-Kelet egyik legfontosabb katonai kikötőjében, több száz kadéttal a fedélzeten. Ez egyszerre üzenet a két ország közötti bizalomról és arról, hogy Moszkva és Peking a haditengerészeti együttműködésben is egyre természetesebb partnerként kezeli egymást.
Vlagyivosztok mint stratégiai színpad
Vlagyivosztok nem egyszerű kikötőváros. Az orosz csendes-óceáni flotta fő bázisaként kulcsszerepet játszik Oroszország távol-keleti katonai jelenlétében. Innen nyílik ki Moszkva tengeri mozgástere a Csendes-óceán felé, és innen figyelhető a kelet-ázsiai erőviszonyok alakulása is.
Éppen ezért minden ilyen látogatásnak van szimbolikus súlya. A kínai hajók érkezése nem önmagában rendkívüli katonai esemény, hanem egy nagyobb folyamat újabb jele: Oroszország és Kína a nyugati nyomásgyakorlás közepette nemcsak diplomáciai és gazdasági, hanem katonai szinten is építi az együttműködés infrastruktúráját.
A mostani látogatás különösen látványos, mert fiatal haditengerészekről, kadétokról van szó. Vagyis nemcsak a jelenlegi katonai kapcsolatok demonstrációjáról beszélhetünk, hanem arról is, hogy a két ország a következő tiszti nemzedékek szintjén is természetessé teszi az együttműködést.
Nem hadművelet, hanem üzenet
A „partraszállás” természetesen nem katonai műveletet jelent. A kínai hajók baráti látogatásra érkeztek, és a hivatalos programban elsősorban képzési, kulturális, sport- és tapasztalatcsere-elemek szerepelnek.
A geopolitikai üzenet azonban így is egyértelmű. Miközben az Egyesült Államok és szövetségesei egyre nagyobb figyelmet fordítanak az indo-csendes-óceáni térségre, Oroszország és Kína saját haditengerészeti kapcsolatainak látványos építésével jelzi, hogy nem kívánnak passzív szereplők maradni a régió biztonsági átrendeződésében.
Moszkva és Peking tengeri közeledése
A kínai hajók vlagyivosztoki jelenléte egy újabb apró, de jól látható darabja annak a mozaiknak, amelyben Moszkva és Peking fokozatosan mélyíti stratégiai együttműködését. A két ország viszonya nem formális katonai szövetség, de egyre több területen működik úgy, mint két nagyhatalom összehangolt válasza a nyugati dominanciára.
A csendes-óceáni térségben ez különösen fontos. Kína tengeri ambíciói, Oroszország távol-keleti katonai jelenléte, valamint az amerikai szövetségi rendszer mozgása együtt olyan környezetet teremt, amelyben minden kikötői látogatás, közös gyakorlat vagy tiszti tapasztalatcsere politikai jelentőséget kap.
