Dagesztánban őrizetbe vettek egy kiskorú helyi lakost, aki az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB szerint nemzetközi internetes közösséget hozott létre és működtetett fiatalok radikalizálására. A hatóságok közlése alapján a hálózat terrorszervezetek eszméit népszerűsítette.
Az FSZB társadalmi kapcsolatokért felelős központja június 26-án azt közölte, hogy az akciót az orosz belügyminisztériummal és a Nyomozó Bizottsággal közösen hajtották végre. A gyanú szerint a dagesztáni tinédzser egy több mint 200 ezer felhasználót elérő online közösség adminisztrátora volt, amelynek mintegy ötezer aktív tagja lehetett.
A hatóságok állítása szerint a közösség nem pusztán propagandát terjesztett, hanem konkrét támadások előkészítésében is szerepet játszott. Az FSZB szerint a hálózat tagjai oroszországi fiatalokat próbáltak rávenni iskolák elleni fegyveres támadásokra, közlekedési létesítmények elleni merényletekre, valamint hamis bombariadók bejelentésére.
Ukrán szál lehet a háttérben
Az orosz hatóságok szerint a gyanúsított tevékenységét ukrán különleges szolgálatok koordinálták. A közlés alapján a tinédzser legalább 15 terrorista jellegű bűncselekmény megszervezésében vehetett részt Oroszország tíz régiójában.
A hálózat tagjai instrukciókat kaptak a támadások előkészítéséhez, a konspirációhoz és az online toborzáshoz. A közlemény szerint a szerveződéshez legalább három ukrán állampolgár is kapcsolódott, a finanszírozás pedig szintén ukrán csatornákon keresztül történhetett.
A közösségben külön jutalmakat ígértek azoknak, akik nagyobb számú áldozattal járó támadásokat hajtottak volna végre. Az FSZB közölte: a nyomozók már azonosítottak további oroszországi, amerikai és európai kapcsolatokat is.
Nyugati országokra is kiterjedt a tevékenység
A hálózat működése nem korlátozódott Oroszországra. A közlés alapján 2025–2026-ban a csoport tagjai az Egyesült Államokban és több európai országban is gyújtogatásokat, rongálásokat és hamis bombafenyegetéseket szervezhettek.
Az FSZB több mint húsz ilyen esetről beszél, köztük civil gépjárművek és legalább egy keresztény templom megrongálásáról. A szolgálat azt állítja, hogy a nyugati közönségnek szánt toborzóanyagok, videók, fotók és szövegek előállítása Kijevben történt, majd ezeket közösségi platformokon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül terjesztették.
A letartóztatott fiatal a hatósági közlés szerint a „Columbine”-ként emlegetett, Oroszországban szélsőségesnek minősített és betiltott irányzat propagálásával is foglalkozott. Ez a név az iskolai lövöldözéseket elkövető vagy azokat idealizáló online közösségekre utal.
Játékosított módszerekkel közelítenek a gyerekekhez
Az Izvesztyijának nyilatkozó Vjacseszlav Nazarov, az orosz állambiztonsági szervek veteránja arra figyelmeztetett, hogy a radikális csoportok egyre gyakrabban játékosított formában vonják be a fiatalokat. A módszer lényege, hogy a gyerekek és kamaszok először ártalmatlannak tűnő online feladatokkal találkoznak, majd lépésről lépésre mélyebbre kerülnek a radikális közegben.
Nazarov szerint különösen veszélyeztetettek azok a fiatalok, akiknek gyenge a kapcsolata a szüleikkel, felügyelet nélkül interneteznek, konfliktusaik vannak kortársaikkal, vagy nem kötődnek sporthoz, alkotó közösséghez, stabil baráti körhöz. A radikális közösségek éppen azt kínálják fel számukra, amire ebben az életkorban sokan vágynak: identitást, összetartozást, izgalmat és látszólagos küldetést.
Az orosz belügyminisztérium korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a bűnözők gyakran manipulációval, zsarolással és félelemkeltéssel izolálják a gyerekeket a családjuktól. A moszkvai oktatási hatóság például tavasszal olyan esetekre figyelmeztetett, amikor csalók online játékokon keresztül közelítették meg a kiskorúakat, majd „kiberbiztonsági szakembernek” kiadva magukat fenyegették és kényszerítették őket.
A kiskorúak védelme biztonságpolitikai kérdéssé vált
A dagesztáni ügy azt mutatja, hogy az online radikalizáció kérdése mára nem egyszerűen rendészeti, hanem nemzetbiztonsági és társadalmi probléma is. A hatóságok szerint a fiatalokat célzó hálózatok gyorsan képesek országhatárokon átívelő közösségeket építeni, amelyekben a propaganda, a manipuláció és a konkrét erőszakra buzdítás összekapcsolódhat.
Nem csak Oroszországra igaz, hogy tinédzsereket célzó online radikalizáció, a játékplatformokon és közösségi oldalakon keresztül történő manipuláció, valamint a hamis közösségi élményre építő toborzás egyre súlyosabb kihívást jelent. A megelőzésben ezért nemcsak a titkosszolgálatoknak és a rendvédelmi szerveknek, hanem a családoknak, az iskoláknak és az online platformoknak is szerepük van. A legfontosabb védelmi vonal továbbra is az, ha a gyerek nincs magára hagyva az interneten.
