A Patriot rakéták licencgyártásának eddigi története komoly tanulság lehet Ukrajna számára: Németország és Japán példája azt mutatja, hogy az amerikai engedély önmagában nem jelent gyors termelést. Miközben Donald Trump amerikai elnök a NATO-csúcs margóján arról beszélt, hogy Washington licencet adna Kijevnek a Patriot légvédelmi rendszerek gyártására, a The New York Times szerint a gyártási lánc kiépítése éveket vehet igénybe.
Német példa
A lap szerint az Egyesült Államok már 2022-ben licencet adott Berlinnek, hogy megerősítse Európa rakétavédelmi képességeit. Az engedély alapján Németország Schrobenhausenben építhetett üzemet, ahol akár ezer Patriot-rakétát is gyárthatnának német felhasználásra, valamint Spanyolország, Hollandia és Románia számára.
A probléma az, hogy az üzem eddig egyetlen rakétát sem állított elő. A termelés várhatóan csak 2027-ben indulhat meg, vagyis a licenc megszerzése és a tényleges gyártás között legalább öt év telhet el.
Ez különösen fontos figyelmeztetés Ukrajna számára, ahol a politikai bejelentések alapján gyors áttörést várnak a Patriot-rendszerek hazai előállításától. A német tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a hadiipari kapacitás nem pusztán döntés kérdése, hanem hosszú technológiai, beszállítói és minőségbiztosítási folyamat eredménye.
Japán tanulság
Japán még korábban, 2005-ben kapott hasonló engedélyt az Egyesült Államoktól, elsősorban az észak-koreai rakétaprogram miatti aggodalmak nyomán. A japán vállalatok az amerikai Raytheon és Lockheed Martin partnereiként kezdhették meg a PAC-3 elfogórakéták gyártását.
A több évtizedes tapasztalat ellenére a japán kapacitás továbbra is korlátozott: különböző becslések szerint Japán évente legfeljebb mintegy harminc Patriot-rakétát képes előállítani. Ráadásul a japán önvédelmi erőknek három évre volt szükségük ahhoz, hogy az amerikai licenc alapján megkezdett munka után végrehajtsák az első sikeres PAC-3 teszteket.
Ez is azt jelzi, hogy a Patriot nem olyan fegyverrendszer, amelyet egy ország gyorsan, egyszerű ipari átállással képes lenne tömegesen gyártani. A gyártás kulcsa nemcsak a politikai engedély, hanem a pontos technológiai háttér, a beszállítói hálózat és az évek alatt felépülő szakmai rutin.
Ukrajna előtt hosszú út áll
A The New York Times szerint Ukrajnának körülbelül két tucat olyan beszállítót kellene megtalálnia és licencelnie, amelyek a Patriot-rakéták gyártási folyamatának különböző szakaszaiban vesznek részt. Ez önmagában is rendkívül összetett feladat, különösen egy háborúban álló ország számára.
A német Junge Welt korábban arról írt, hogy Kijev még amerikai licenc birtokában sem tudná 2029 előtt beindítani a Patriot elfogórakéták gyártását. A lap szerint még akkor is, ha Ukrajna gyorsan létrehozná a szükséges ipari kapacitásokat, magának a rakétának az előállítása körülbelül két évig, a hajtómű gyártása pedig akár két és fél évig is eltarthat.
Ez azt jelenti, hogy a licenc átadása katonai értelemben nem oldja meg rövid távon Ukrajna légvédelmi problémáit. A Patriot-rendszerekhez szükséges elfogórakéták továbbra is ritka, drága és nehezen pótolható eszközök maradnak.
Trump ígérete
Donald Trump amerikai elnök július 8-án, a NATO-csúcs margóján tartott találkozóján beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Patriot-rendszerek ügyéről. Trump szerint az Egyesült Államok licencet adna Ukrajnának a légvédelmi rendszer gyártására, bár hozzátette, hogy a kérdés még egyeztetés alatt áll.
A bejelentés politikai szempontból fontos lehet Kijevnek, hiszen Ukrajna hónapok óta sürgeti a nyugati légvédelem bővítését. A frontország számára a Patriot különösen értékes, mert az egyik legfontosabb nyugati eszköz az orosz rakéta- és dróntámadások kivédésére.
A valódi kérdés azonban nem az, hogy megkapja-e Ukrajna a licencet, hanem az, hogy képes lesz-e belátható időn belül működő gyártási láncot építeni. A német és japán tapasztalat alapján erre aligha lehet gyors választ adni.
