Az iráni Forradalmi Gárda vasárnap bejelentette, hogy határozatlan időre lezárja a Hormuzi-szorost, miután egyik egysége tüzet nyitott egy ciprusi zászló alatt közlekedő konténerszállító hajóra. Az Egyesült Államok válaszul mintegy 140 iráni katonai célpontot támadott, Teherán pedig amerikai támaszpontok és létesítmények ellen indított rakéta- és dróncsapásokat a térség több országában.
Lezárták a szorost
A Forradalmi Gárda haditengerészetének közleménye szerint több hajó külföldi ösztönzésre megpróbált letérni az iráni fél által kijelölt útvonalról, és figyelmen kívül hagyta a pályamódosításra felszólító utasításokat. Az egyik hajó állítólag kikapcsolta navigációs rendszereit is, ezért az iráni egységek figyelmeztető lövést adtak le, majd megállították.
Teherán ezt követően közölte, hogy egyetlen hajót sem engednek át a Hormuzi-szoroson, amíg az Egyesült Államok be nem fejezi térségbeli beavatkozásait. A Forradalmi Gárda arra is figyelmeztetett, hogy egy újabb Irán elleni támadás esetén további amerikai támaszpontokat vehetnek célba.
Az amerikai Középső Parancsnokság ezzel szemben azt állította, hogy az iráni erők rakétával támadták meg a GFS Galaxy ciprusi zászló alatt közlekedő konténerszállítót. Washington szerint a hajó gépterme súlyosan megrongálódott, tűz ütött ki a fedélzeten, és a személyzet egyik tagja eltűnt. A legénység később elhagyta a hajót.
Amerikai válaszcsapás
Az Egyesült Államok a hajó elleni támadásra hivatkozva vasárnap hajnalban újabb nagyszabású légicsapásokat indított Irán ellen. A hadvezetés közlése szerint megközelítőleg 140 célpontot támadtak, köztük rakéta- és drónindító állásokat, fegyverraktárakat, légvédelmi rendszereket, radarokat és kommunikációs létesítményeket.
Az iráni média több mint tíz robbanásról számolt be Dzsászk városában, míg Busehr tartomány különböző területein tizenkét detonációt észleltek. Az iráni veszteségekről és a károk mértékéről egyelőre nem közöltek összesített adatokat.
Mohammad Báker Gálibáf iráni parlamenti elnök az események után kijelentette, hogy „véget ért az egyoldalú megállapodások korszaka”. Mint fogalmazott, Teherán korábban figyelmeztette Washingtont: vagy betartja vállalásait, vagy meg kell fizetnie azok megszegésének árát.
Háromlépcsős iráni válasz
A Forradalmi Gárda közlése szerint Irán három egymást követő hullámban támadott amerikai katonai létesítményeket. Az első szakaszban ballisztikus rakétákkal vették célba a jordániai Muvaffak Szalti – az iráni közlésben „al-Amír Haszan” – légibázist, ahol állítólag megsemmisítettek egy vezetési központot és MQ–9-es felderítő drónok hangárjait.
A második hullámban a Forradalmi Gárda szerint megtámadták a katari al-Udeid légibázist, valamint megállítottak egy újabb, szabálytalan útvonalon közlekedő hajót a Hormuzi-szorosban. Az iráni fél azt állította, hogy a katari támaszponton egy vezetési központ és a harci repülőgépek karbantartását kiszolgáló létesítmény is megsemmisült.
A harmadik szakaszban az ománi Dukm kikötőjében található amerikai logisztikai központokat és üzemanyag-ellátó berendezéseket támadták. Az iráni hadsereg emellett dróncsapásokról számolt be amerikai radar-, légvédelmi és lőszerraktárak ellen Kuvaitban és Bahreinben.
Katar és Kuvait hivatalosan is jelezte, hogy légvédelme iráni támadóeszközöket fogott el, Bahreinben pedig megszólaltak a légiriadót jelző szirénák. Az iráni fél által bejelentett találatok és pusztítások jelentős részét ugyanakkor egyelőre nem erősítették meg független források.
Omán közvetítene
A katonai eszkalációval párhuzamosan folytatódnak a diplomáciai tárgyalások is. Abbász Aragcsi iráni és Badr al-Búszaídi ománi külügyminiszter szombaton Maszkatban egyeztetett a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztonságáról és szabadságáról.
A felek megállapodtak abban, hogy politikai és szakértői szinten is folytatják a tárgyalásokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban közös megoldást dolgozzanak ki. Az iráni külügyminisztérium szerint a hajózás jövőbeni szabályait Teheránnak és Maszkatnak, vagyis a szoros két partján fekvő államoknak kell kialakítaniuk.
Washington ugyanakkor nyilvános iráni garanciát követel arra, hogy a szoros minden kereskedelmi hajó előtt nyitva marad, és az iráni erők nem támadják meg az ott áthaladó hajókat. Omán állítólag mindkét hajózási útvonal teljes megnyitását javasolta, de az iráni küldöttség a tervezetet további teheráni egyeztetésre hazavitte.
A Hormuzi-szoros így egyszerre vált a katonai erőpróba központjává és az amerikai–iráni tárgyalások legfontosabb vitapontjává. A hajóút tartós lezárása nemcsak a térség biztonságát, hanem a világ energiaellátását és a nemzetközi kereskedelmet is súlyosan veszélyeztetné.
