Kelet- és Nyugat-Líbia legmagasabb rangú katonai vezetői Szirtében tárgyaltak az ország több mint egy évtizede megosztott fegyveres erőinek egyesítéséről. A felek közös hadgyakorlat megtartásáról és a katonai együttműködés rendszeressé tételéről is megállapodtak, miközben a politikai vezetők 2027 elejéig elnök- és parlamenti választásokat szeretnének rendezni.
Találkozó Szirtében
A kelet-líbiai erők vezérkari főnöke, Khaled Haftar, valamint a tripoli Nemzeti Egységkormányhoz tartozó fegyveres erők vezérkari főnöke, Szalah ad-Dín an-Namrús július 12-én találkozott a közép-líbiai Szirtében.
A megbeszélésen részt vettek az 5+5 tagú Közös Katonai Bizottság, a 3+3 tagú Közös Biztonsági és Katonai Bizottság, valamint az ENSZ Líbiai Támogató Missziójának, az UNSMIL-nek a képviselői is. Az ENSZ küldöttségét Stephanie Koury, a világszervezet líbiai politikai ügyekért felelős különleges megbízotthelyettese vezette.
A felek egyetértettek abban, hogy az egységes líbiai hadsereg létrehozása nélkül nem biztosítható az ország határainak védelme, szuverenitása és tartós stabilitása.
Líbia jogilag továbbra is egyetlen állam, a gyakorlatban azonban két rivális politikai és katonai központ között oszlik meg. A keleti és déli területek jelentős részét a Halifa Haftar tábornagy vezette erők ellenőrzik, míg Tripoliban az ENSZ által elismert Nemzeti Egységkormány működik.
Közös hadgyakorlat délen
A szirti találkozó legfontosabb gyakorlati eredménye, hogy a katonai vezetők közös terepgyakorlat megtartásáról állapodtak meg Líbia déli részén. A hadgyakorlaton a két katonai tömb egységei egyaránt részt vennének.
A résztvevők szerint a közös művelet növelné a csapatok felkészültségét, erősítené a különböző alakulatok közötti együttműködést, és elősegítené a déli határvidék ellenőrzését. A Csáddal és Nigerrel határos térség a fegyver-, ember- és üzemanyagcsempészet egyik legfontosabb észak-afrikai útvonala.
A katonai vezetők arról is döntöttek, hogy a különböző haderőnemek parancsnokai havonta tartanak közös egyeztetéseket. A megbeszélések a katonák kiképzése mellett az állomány adminisztratív és pénzügyi helyzetére, valamint az intézmények működését akadályozó problémák felszámolására is kiterjednek.
A 2020-as tűzszünetre építenek
A szirti találkozón részt vevő bizottságokat nem most hozták létre. Az 5+5 tagú Közös Katonai Bizottság a keleti és nyugati katonai tömb öt-öt képviselőjéből áll, és a 2020 októberében Genfben megkötött, ENSZ által támogatott tűzszünet végrehajtásában játszik szerepet.
A megállapodás vetett véget annak a háborúnak, amelyben Haftar erői 2019-ben megpróbálták elfoglalni Tripolit. A felek azóta kisebb-nagyobb eredményekkel együttműködnek a tűzszünet fenntartásában, a lezárt útvonalak megnyitásában és a katonai feszültség mérséklésében.
A 3+3 tagú Közös Biztonsági és Katonai Bizottságot később hozták létre a határvédelem, a terrorellenes műveletek és a szervezett bűnözés elleni fellépés összehangolására.
A mostani találkozó tehát nem egy teljesen új folyamat kezdete, hanem a korábbi egyezmények magasabb katonai szintre emelése.
Washington is támogatja a közeledést
Khaled Haftar és Szalah ad-Dín an-Namrús első közvetlen egyeztetésére június végén, az Egyesült Államok Afrikai Parancsnoksága, az AFRICOM által szervezett angolai konferencián került sor. A szirti tárgyalás ennek a kapcsolatfelvételnek a folytatása volt.
A katonai közeledés egy szélesebb, amerikai támogatással zajló rendezési folyamat része. A Donald Trump arab és afrikai ügyekért felelős tanácsadójáról, Massad Boulosról elnevezett kezdeményezés gazdasági és olajipari beruházásokkal ösztönözné a líbiai intézmények egyesítését.
A keleti és nyugati oldal 2026 tavaszán több mint egy évtized után először egységes országos költségvetésről is megállapodott. A katonai egyesítés azonban továbbra is komoly akadályokba ütközik: egyes miszrátai fegyveres csoportok ellenzik az amerikai elképzeléseket, Tripoliban pedig továbbra is rendszeresek a rivális milíciák közötti összecsapások.
Választások 2027 elején
A katonai intézmények egyesítése szorosan kapcsolódik a politikai rendezéshez. Líbia három meghatározó politikai testületének vezetője 2026 júniusában elfogadott egy ütemtervet, amely szerint 2027 februárjáig egyszerre kellene megtartani az elnök- és parlamenti választásokat.
A megállapodást Aguila Száleh, a kelet-líbiai képviselőház elnöke, Mohammed Takala, az Állami Főtanács vezetője, valamint Mohamed al-Menfi, az Elnöki Tanács elnöke kötötte meg. A felek egy magas szintű bizottság létrehozásáról is döntöttek, amelynek feladata a választási folyamat felügyelete és az átmeneti időszak lezárása lenne.
A sajtóban 2027. február 17. lehetséges választási dátumként jelent meg, véglegesen kihirdetett időpontról azonban egyelőre nem lehet beszélni. Az ENSZ saját politikai ütemterve sem határoz meg konkrét napot: az UNSMIL szerint a választásokhoz előbb módosítani kell a jogi kereteket, rendezni kell a választási bizottság helyzetét, és egy egységes kormányt kell létrehozni.
Többször elmaradt a választás
Líbiában korábban is többször próbáltak országos választásokat rendezni. A 2018-as párizsi egyeztetés résztvevői még abban állapodtak meg, hogy az év decemberében elnök- és parlamenti választást tartanak, ám a szükséges jogi és biztonsági feltételek nem jöttek létre.
A következő országos választást 2021. december 24-re írták ki. Az elnöki tisztségért többek között Halifa Haftar, Abdul-Hamíd Dbeibah miniszterelnök és Szeif al-Iszlám Kadhafi is indulni kívánt.
A választást végül nem tartották meg, mivel nem sikerült megegyezni a jelöltek indulási feltételeiről, az alkotmányos háttérről és az eredmények elfogadásának szabályairól. A Legfelsőbb Nemzeti Választási Bizottságot nem oszlatták fel, de kénytelen volt elhalasztani a szavazást.
Kadhafi fiának halála is átrendezte a helyzetet
A politikai bizonytalanságot tovább növelte, hogy 2026. február 3-án Zintánban meggyilkolták Szeif al-Iszlám Kadhafit, Moammer Kadhafi egykori líbiai vezető fiát. A rendelkezésre álló beszámolók szerint négy fegyveres hatolt be a lakóhelyére, majd agyonlőtte. Az elkövetők személye és indítéka továbbra sem tisztázott.
Szeif al-Iszlám 2021-ben megpróbált visszatérni a líbiai politikába, és bejelentette indulását az elnökválasztáson. Bár halála idején már nem rendelkezett jelentős országos politikai szervezettel, szimbolikus személyisége miatt továbbra is képes lehetett volna egyesíteni a korábbi Kadhafi-rendszer támogatóinak egy részét.
A választások megtartásának legfontosabb feltétele azonban továbbra is az, hogy a rivális politikai központok és fegyveres szervezetek elfogadják az egységes állami intézményeket. A szirti katonai találkozó ezért fontos bizalomépítő lépés, de még nem jelenti azt, hogy Líbia keleti és nyugati haderejének tényleges egyesítése belátható közelségbe került.
