Irán heteken belül akár négyszáz kínai gyártmányú, vállról indítható légvédelmi rakétarendszert kaphat – számolt be róla három, az állítólagos megállapodást ismerő forrásra hivatkozva a Reuters. Peking szerint az értesülés teljesen megalapozatlan, Pakisztán pedig tagadta, hogy területén keresztül szállítanák a fegyvereket.
Akár négyszáz hordozható légvédelmi rendszer
A Reuters értesülései szerint az Iránnal kötött, 60–70 millió dollár értékű szerződés 300–400 hordozható légvédelmi rendszert, köztük QW–12 és FN–16 típusú kínai rakétákat foglal magában.
A MANPADS – Man-Portable Air-Defense System – olyan, kis létszámú egységek által kezelhető légvédelmi fegyver, amelyet elsősorban alacsonyan repülő harci gépek, helikopterek és drónok ellen alkalmaznak. Könnyen átcsoportosítható, ezért jóval nehezebb felderíteni és megsemmisíteni, mint a rögzített légvédelmi állásokat.
A hírügynökség forrásai szerint az üzletet a hongkongi székhelyű Zhongqing Baoshang International Investment közvetítésével kötötték meg. A szállítmány a tervek szerint a nyugat-kínai Urumcsiból indulna, majd Pakisztánon keresztül érkezne Iránba. A források ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a mennyiségek, a szállítási útvonal és az ütemezés még változhat.
Korábbi hírek is szóltak kínai támogatásról
Nem ez az első alkalom, hogy kínai katonai támogatásról jelennek meg hírek. Áprilisban az amerikai CNN hírszerzési értesülésekre hivatkozva azt állította, hogy Peking új légvédelmi rendszerek, elsősorban hordozható légvédelmi rakéták átadására készül, és a szállítmányokat harmadik országokon keresztül juttathatják el Iránba. A fegyverek tényleges átadását azonban akkor sem sikerült igazolni.
Februárban a Reuters arról is beszámolt, hogy Irán kínai gyártmányú CM–302 szuperszonikus hajó elleni robotrepülőgépek megvásárlásáról tárgyalt. A kínai külügyminisztérium akkor azt közölte, hogy nincs tudomása az állítólagos megállapodásról, a Reuters pedig később sem tudta megállapítani, hogy az üzletet végül megkötötték-e.
Az elmúlt hónapokban olyan híresztelések is terjedtek, hogy rövid idő alatt tizenhat kínai katonai teherszállító repülőgép érkezett Iránba, illetve HQ–16A légvédelmi rendszereket vagy akár DF–17 típusú rakétákat adtak át Teheránnak. Ezeket az állításokat sem a nagy nemzetközi hírügynökségek, sem a kínai vagy az iráni hatóságok nem erősítették meg, ezért kész tényként nem kezelhetők.
Arra sincs nyilvánosan ellenőrizhető bizonyíték, hogy Peking és Teherán olyan konkrét megállapodást kötött volna, amely alapján Irán közvetlenül olajjal fizet a kínai fegyverekért. Kína ugyanakkor Irán legfontosabb gazdasági partnere és legnagyobb olajvásárlója, ezért a két terület összekapcsolásáról rendszeresen jelennek meg feltételezések.
Peking nem erősítette meg a fegyverszállításokat
A kínai kormány hivatalos álláspontja következetesen az, hogy nem nyújt katonai támogatást a konfliktusban részt vevő feleknek. A mostani Reuters-értesülést a kínai külügyminisztérium „teljesen megalapozatlannak” nevezte, hozzátéve, hogy Peking a béke előmozdításán és a háború lezárásán dolgozik. A kínai védelmi minisztérium szóvivője pedig azt mondta, nincs tudomása az ügyről.
Peking már az áprilisi értesülések után is azt közölte, hogy Kína körültekintően és felelősségteljesen jár el a haditechnikai export területén, szigorúan betartja saját exportellenőrzési jogszabályait és nemzetközi kötelezettségeit, valamint elutasítja a megalapozatlan vádakat és a rosszhiszemű összefüggésbe hozást.
A kínai vezetés által nyilvánosan elismert támogatás eddig elsősorban diplomáciai és humanitárius jellegű volt. Márciusban például a Kínai Vöröskereszt 200 ezer dolláros gyorssegélyt jelentett be az Iráni Vörös Félhold számára. Nyilvánosan megerősített kínai fegyverszállításról azonban továbbra sincs hivatalos közlés.
