Miközben az indiai haditengerészet egyik fregattja Oroszország távol-keleti partjainál gyakorlatozik, az indiai légierő amerikai, francia és más külföldi harci repülőgépekkel teszik ugyanezt az ország nyugati részén. A két esemény jól szemlélteti Újdelhi sajátos kül- és biztonságpolitikai stratégiáját: India a nagyhatalmi versengés közepette sem kíván kizárólag egyetlen katonai együttműködési rendszerhez kötődni. Az orosz–indiai védelmi ipari tárgyalások ráadásul arra utalnak, hogy Újdelhi a fegyverbeszerzéseken túl a technológiai önállóságát is erősíteni szeretné.
Indiai fregatt érkezett Vlagyivosztokba
Október 10-én megérkezett Vlagyivosztokba az indiai haditengerészet INS Sahyadri fregattja, amely az INDRA–2026 elnevezésű orosz–indiai haditengerészeti gyakorlaton vesz részt. Az orosz Csendes-óceáni Flotta tájékoztatása szerint a hivatalos megnyitót október 13-án tartják, a művelet pedig parti és tengeri szakaszból áll majd.
A Japán-tengeren végrehajtandó műveletekben orosz részről az Aldar Cidenzsapov korvett is részt vesz. A programban katonai feladatok mellett protokolláris, kulturális és sportesemények is szerepelnek.
A fregatt fogadásakor az orosz és az indiai parancsnokok egyaránt hangsúlyozták a két ország haditengerészete közötti hagyományos együttműködés jelentőségét. Az INDRA-gyakorlatok rendszeres megtartása azt mutatja, hogy Moszkva és Újdelhi katonai kapcsolatai az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók ellenére is fennmaradtak.
Nemcsak vásárolnának, hanem közösen gyártanának is
A vlagyivosztoki eseményt két nappal korábban fontos védelmi ipari egyeztetés előzte meg. Október 8-án Újdelhiben tartották az orosz–indiai katonai-technikai együttműködéssel foglalkozó kormányközi bizottság 24. munkacsoportülését.
A tárgyalásokat indiai részről Szandzsív Kumar védelmi ipari államtitkár, orosz részről Andrej Bojcov, a katonai-technikai együttműködésért felelős orosz szövetségi szolgálat első igazgatóhelyettese vezette.
A felek a meglévő kapcsolatok áttekintése mellett a közös haditechnikai fejlesztések és a közös gyártás további lehetőségeiről egyeztettek. Konkrét új szerződéseket egyelőre nem jelentettek be.
India évtizedek óta az orosz haditechnika egyik meghatározó vásárlója, de egyre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a külföldi beszerzésekhez technológiatranszfer, helyi gyártás és saját fejlesztési kapacitások is kapcsolódjanak.
Ez Moszkva számára is lehetőségeket kínálhat, különösen a nyugati technológiákhoz és piacokhoz való hozzáférést korlátozó szankciós környezetben.
Amerikai F–35-ösök és francia Rafale-ok India légterében
Miközben az indiai hadihajó az orosz flottával készül közös műveletekre, az ország nyugati felén egészen eltérő összetételű nemzetközi katonai együttműködés zajlik.
A szeptember 26. és október 12. között Dzsódhpurban megrendezett Tarang Shakti–2026 légierőgyakorlaton India mellett hét ország vesz részt saját katonai kontingenssel: Ausztrália, Banglades, Franciaország, Németország, Srí Lanka, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok. További 32 ország megfigyelőként kapcsolódott a rendezvényhez.
A gyakorlaton többek között amerikai F–35 Lightning II, francia Rafale és F–16 típusú harci repülőgépek, valamint katonai szállító- és légi utántöltő repülőgépek is megjelentek.
A résztvevők közös művelettervezési, légi együttműködési és kiképzési feladatokat hajtanak végre, miközben tapasztalatokat cserélnek a különböző haditechnikai rendszerek alkalmazásáról.
A jövő haderejét nem a fegyverek száma határozza meg
A gyakorlat október 10-i kiemelt rendezvényén Radzsnáth Szingh indiai védelmi miniszter a modern hadviselés átalakulásáról beszélt.
Szingh szerint a katonai erő jövőjét egyre kevésbé a rendelkezésre álló repülőgépek és más fegyverrendszerek száma határozza meg. Ennél fontosabbá válik, hogy a hadseregek milyen gyorsan képesek észlelni a fenyegetéseket, feldolgozni az információkat, döntéseket hozni és végrehajtani a műveleteket.
Külön kiemelte a drónok, a mesterséges intelligencia, az elektronikai hadviselés és a nagy pontosságú fegyverrendszerek növekvő jelentőségét.
Az indiai védelmi miniszter ugyanakkor a hazai hadiipar fejlesztését is stratégiai követelménynek nevezte. Hangsúlyozta, hogy az önellátás nem jelenthet nemzetközi elszigetelődést: India egyszerre kíván saját fegyverrendszereket fejleszteni és külföldi partnerekkel együttműködni.
Ennek példájaként említette a hazai Tejas vadászgépet, a Prachand harci helikoptert, az Akash légvédelmi rendszert és az ötödik generációs AMCA vadászgép fejlesztési programját.
Szingh megfogalmazása szerint a jövő védelmi kapcsolatait nem pusztán a fegyverrendszerek, hanem a technológia és a bizalom határozzák majd meg.
India nem választ oldalt – megőrzi mozgásterét
A két párhuzamos katonai esemény jelentősége elsősorban geopolitikai szempontból érdekes.
India egyszerre tagja a BRICS-nek és a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek, miközben az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával a QUAD keretében is együttműködik. Oroszországhoz több évtizedes haditechnikai és energetikai kapcsolatok fűzik, ugyanakkor Washingtonnal és az európai államokkal is egyre szorosabb védelmi kapcsolatokat épít.
Újdelhi számára ezek az együttműködések nem feltétlenül egymás alternatívái. Az indiai külpolitika stratégiai autonómiára törekszik: arra, hogy az ország saját érdekei alapján alakíthassa kapcsolatait, és lehetőleg ne váljon egyetlen nagyhatalom katonai vagy technológiai függvényévé.
A megközelítés különösen fontos a haditechnikai beszerzéseknél. Az orosz fegyverrendszerekhez kapcsolódó gyártási és karbantartási együttműködés fenntartása mellett India hozzáférést keres a legfejlettebb nyugati technológiákhoz is, miközben saját védelmi iparát fejleszti.
A stratégia azonban korlátokkal is jár. Az eltérő eredetű rendszerek integrációja, a technológiatranszfer feltételei, az alkatrészellátás és a nagyhatalmak közötti politikai feszültségek egyaránt megnehezíthetik az indiai célok megvalósítását.
India mindenesetre nem egyszerűen egyensúlyozni próbál a nagyhatalmak között, hanem saját katonai és ipari mozgásterét kívánja bővíteni. A vlagyivosztoki haditengerészeti és a dzsódhpuri légierőgyakorlat együttesen ennek a törekvésnek különösen szemléletes példája.
