Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közös légicsapásai legalább húsz iraki fegyveressel végeztek, további harminckét embert pedig megsebesítettek. A Hasd as-Saabi támaszpontjai ellen végrehajtott támadások Irak-szerte felháborodást váltottak ki, egyes parlamenti képviselők pedig már katonai válaszlépést követelnek.
Hét tartományban támadtak
Az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága, a CENTCOM közölte, hogy az amerikai és a szaúdi fegyveres erők július 28-án közös, precíziós csapásokat hajtottak végre Irakban. Washington szerint az akcióval olyan, Iránnal szövetséges fegyveres csoportok logisztikai központjait és fegyverraktárait támadták, amelyek az előző 72 órában több mint harminc dróntámadást intéztek amerikai katonák és szaúdi energetikai létesítmények ellen.
Rijád azt állította, hogy az Irakból indított drónok szaúdi olajipari létesítményeket próbáltak eltalálni. Az iraki fegyveres csoportok azonban tagadták részvételüket a támadásokban, és azt állították, hogy a szaúdi célpontokra a jemeni húszik mértek csapást. A Reuters beszámolója szerint az iraki kormány már a légitámadások előtt vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy valóban az ország területéről indították-e a drónokat.
A támadások a Hasd as-Saabi támaszpontjait és létesítményeit érték Bagdad, Bászra, Nínive, Kirkuk, Kerbela, Dijála és Vászit tartományokban. A szervezet előzetes adatai szerint legalább húsz tagja meghalt, harmincketten pedig megsebesültek. Iráni és iraki médiumok arról is beszámoltak, hogy az Iráni Forradalmi Gárda legalább négy Irakban tartózkodó tanácsadója életét vesztette.
Az elesettek temetése tiltakozássá alakult
Az áldozatok temetésén több iraki városban nagy tömegek jelentek meg. Moszulban a gyászolók iraki és iráni zászlókkal letakart koporsókat vittek az utcákon, miközben Amerika-ellenes jelszavakat skandáltak. A megmozdulásokon elhangzó követelésekből világossá vált, hogy a támadás nemcsak katonai, hanem súlyos belpolitikai következményekkel is járhat Irakban.
A felháborodás egyik oka, hogy a nyugati közleményekben rendszerint „Irán-barát síita milíciákként” emlegetett Népi Mozgósítási Erők, vagyis a Hasd as-Saabi jogilag nem egyszerűen magánfegyveres csoportok szövetsége. Az iraki parlament 2016-ban önálló katonai formációként az állami biztonsági rendszer részévé tette a szervezetet, amely az iraki miniszterelnök, egyben a fegyveres erők főparancsnoka alá tartozik.
A Hasd as-Saabi ugyanakkor több tucat, eltérő politikai és vallási kötődésű alakulatból áll. Egyes egységei ténylegesen az állami parancsnoki láncban működnek, míg más frakciói jelentős önállóságot őriztek meg, és szoros kapcsolatokat ápolnak Teheránnal.
Katonai választ követelt egy képviselő
A támadás az iraki politikai életben is heves reakciókat váltott ki. Szaúd asz-Száidi parlamenti képviselő felszólította Ali Fáleh az-Zajdi miniszterelnököt és a hadsereg vezetését, hogy adjanak utasítást katonai válaszcsapásra.
A képviselő szerint „az iraki vér nem olcsó”, és a puszta tiltakozó közlemények nem állnak arányban az ország szuverenitását ért támadással. Asz-Száidi nyilatkozata azonban egyelőre nem tekinthető az iraki parlament többségi álláspontjának, és nincs megerősített hír arról sem, hogy a törvényhozás hivatalosan katonai válaszlépésről döntött volna.
Az iraki elnöki hivatal és a Nemzetbiztonsági Tanács egyaránt elítélte a légicsapásokat, amelyeket Irak szuverenitása és az ENSZ Alapokmánya megsértésének neveztek. A kormány azt is közölte, hogy egyetlen fél sem adott át bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Szaúd-Arábia elleni támadásokat valóban iraki területről indították.
Bagdad cáfolja Trump állítását
Donald Trump amerikai elnök a Fox Newsnak azt állította, hogy a légicsapásokat az iraki kormánnyal egyeztették. Bagdad nyilvános reakciói azonban ennek éppen az ellenkezőjére utalnak: az iraki vezetés agressziónak minősítette az akciót, rendkívüli nemzetbiztonsági ülést hívott össze, és lemondta az iraki miniszterelnök tervezett szaúd-arábiai látogatását.
A történtek komoly belpolitikai próbatételt jelenthetnek Ali az-Zajdi kormányának. A miniszterelnök korábban azt ígérte, hogy szeptember végéig állami ellenőrzés alá vonja az ország valamennyi fegyveres alakulatát. A külföldi légicsapások azonban megerősíthetik azokat a csoportokat, amelyek szerint a Hasd as-Saabi fegyvereire továbbra is szükség van Irak védelméhez.
