Oroszország és Észak-Korea csaknem befejezte a két ország közötti első közúti határátkelő építését. A Tumen folyó felett átívelő híd hivatalosan a kereskedelem, az idegenforgalom és a személyforgalom bővítését szolgálja, egy ukrán vizsgálat szerint azonban az új átkelő katonai logisztikai folyosóként is fontos szerepet kaphat.
Elkészült a híd, de még nem nyitották meg
Az új átkelő az oroszországi Haszan és az észak-koreai Tumangang között, a Tumen folyó gyéren lakott határszakaszán épült meg. A közelben található az 1959-ben átadott Barátság híd, amely eddig az egyetlen közvetlen vasúti összeköttetést biztosította Oroszország és Észak-Korea között.
A körülbelül 850 méter hosszú híd szerkezete elkészült, és Észak-Korea a saját oldalán nagyrészt befejezte a vám- és karanténlétesítményeket, a parkolót, valamint a bekötőutakat is. Az orosz oldali vámkomplexum és egyes útszakaszok azonban továbbra is építés alatt állnak.
Az átkelőt eredetileg június 19-én tervezték megnyitni, de az orosz oldalon tapasztalható késések miatt ezt elhalasztották. Új átadási időpontot egyelőre nem jelentettek be. A teljes, bekötőutakat is magában foglaló határátkelő mintegy 4,7 kilométer hosszú lesz, és az orosz közlekedési minisztérium tervei szerint naponta legfeljebb 300 járművet, illetve 2850 embert tud majd fogadni.
Nehezebb lehet megfigyelni a szállítmányokat
A Truth Hounds ukrán emberi jogi szervezet nyílt forrású vizsgálata szerint az új közúti összeköttetés katonai szempontból sokkal rugalmasabb szállítási útvonalat teremthet Moszkva és Phenjan között.
Nazar Mihun, a vizsgálat vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a közúti szállítmányokat nehezebb műholdfelvételek alapján azonosítani, mint a vasúti rakományokat. A tehervagonok típusa, elhelyezkedése és rakománya gyakran következtetni enged a szállított eszközökre, egyes árukat pedig nyitott vagonokban továbbítanak.
A teherautók ezzel szemben a műholdfelvételeken többnyire egyformának látszanak, rakományuk pedig rejtve marad. Gyorsabban megrakodhatók, nem kötődnek néhány nagy vasúti csomóponthoz, és a jóval kiterjedtebb közúti hálózaton könnyebben szétszórhatók.
A műholdképek alapján az orosz oldalon a közúti és vámügyi infrastruktúra mellett helikopter-leszállóhelyet is kialakítottak. Ez önmagában nem bizonyítja a híd katonai rendeltetését, de a Truth Hounds szerint tovább növeli annak stratégiai értékét.
Moszkva kereskedelemről és turizmusról beszél
Az orosz és az észak-koreai vezetés gazdasági projektként mutatja be a beruházást. Andrej Nyikityin orosz közlekedési miniszter szerint az új híd növelni fogja a kétoldalú kereskedelmet, javítja a logisztikát, erősíti a kulturális kapcsolatokat, és elősegíti a határ menti térségek fejlődését.
Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA szintén azt közölte, hogy a beruházás célja az áruforgalom, a turizmus és az emberek mozgásának megkönnyítése. Az új útvonal mintegy 320 kilométerrel rövidítheti le a Vlagyivosztok és az észak-koreai Raszon különleges gazdasági övezet közötti utat.
A Truth Hounds ugyanakkor vitatja, hogy kizárólag gazdasági célok indokolnák a beruházást. A projekt eredetileg tervezett költsége meghaladta a százmillió dollárt, miközben Oroszország és Észak-Korea hivatalos kétoldalú kereskedelmi forgalma 2024-ben mindössze 34 millió dollár körül alakult.
A turizmus szintén korlátozott: az orosz állampolgárok kizárólag szervezett, szigorúan ellenőrzött csoportokban utazhatnak Észak-Koreába. Az orosz határstatisztikák szerint 2025-ben valamivel több mint ötezer turisztikai célú utazást regisztráltak, Phenjan pedig több mint ötszáz kilométerre található az új átkelőtől.
Egyre szorosabb a katonai együttműködés
A híd megépítéséről Vlagyimir Putyin 2024. júniusi phenjani látogatása idején állapodtak meg. Putyin és Kim Dzsongun ekkor írta alá az átfogó stratégiai partnerségi szerződést, amely kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget is tartalmaz arra az esetre, ha valamelyik országot külső támadás érné.
A megállapodást követően Észak-Korea katonákat küldött Oroszországba. A becslések szerint mintegy 14 ezer észak-koreai katona vett részt a Kurszki területen folyó harcokban, miután az ukrán erők 2024 augusztusában betörtek az orosz régióba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július végén azt állította, hogy Moszkva további 30 ezer észak-koreai katona fogadására készül, és június óta szálláshelyeket alakítanak ki számukra a Voronyezsi területen. Zelenszkij szerint Phenjan újabb ballisztikusrakéta-indító berendezéseket is átadhat Oroszországnak. A Kreml nem kommentálta az ukrán elnök állítását.
Több tízezer konténer érkezett Észak-Koreából
A katonai együttműködés már jóval a híd elkészülte előtt jelentős méreteket öltött. A tizenegy ország részvételével működő Multilaterális Szankciófigyelő Csoport jelentése szerint Észak-Korea 2023 szeptembere óta több mint húszezer, lőszereket és haditechnikai eszközöket tartalmazó konténert küldött Oroszországba.
A szállítmányok 2024-ben akár kilencmillió tüzérségi és sorozatvetőkhöz használható lövedéket, legalább száz ballisztikus rakétát, valamint önjáró lövegeket és rakéta-sorozatvetőket tartalmazhattak. Oroszország a jelentés szerint cserébe légvédelmi eszközökkel, elektronikai hadviselési rendszerekkel, kőolajtermékekkel és technológiai támogatással segítette Phenjant.
Az új híd tehát hivatalosan a kereskedelmet és a turizmust szolgálja, katonai felhasználása pedig egyelőre elemzői következtetés. Az azonban bizonyos, hogy létrejöttével Oroszország és Észak-Korea az eddigi vasúti és tengeri útvonalak mellett egy gyorsabb és rugalmasabb közúti összeköttetést is kap.
